Szekciók

A kutyacircovírus (Canine circovirus, CanineCV) a Circoviridae család, ezen belül a Circovirus nemzetség tagja. A circovírusok világszerte elterjedt kórokozók, amelyek széles gazdaspektrummal rendelkeznek. Többek között ide soroljuk a sertés circovírus-1-4 (PCV-1-4) típusát, amelyek közül a PCV-2 a választás utáni sorvadásának (postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) a kórokokozója, valamint a madarakat érintő Beak and feather disease vírusát (BFDV), amely a papagájfélékre jellemző csőr- és tollbetegség kórképért felelős. Míg ezek a vírusok régóta ismertek és fontos szerepet játszanak az állatorvosi gyakorlatban, a kutyák circovírus-fertőzése csak az elmúlt évtizedben került a tudományos érdeklődés középpontjába. A kutyacircovírust elsőként 2012-ben azonosították klinikailag egészséges kutyák szérummintájából. A szakirodalmi adatok alapján a CanineCV-fertőzéshez leggyakrabban gasztrointesztinális tünetek, légzőszervi elváltozások, valamint hematológiai és immunológiai rendellenességek társulhatnak. Magyarországon a legelterjedtebb vad kutyaféle a vörös róka (Vulpes vulpes), amelynek vizsgálata kiemelt jelentőségű lehet a hazai CanineCV-fertőzöttség feltérképezésében.

A rókák vírushordozása közvetlenül járványügyi kockázatot jelenthet a háziasított kutyák számára, vizsgálatuk pedig fontos információval szolgálhat a vírus terjedési útvonalainak feltárásához. Kutatásunk során így az alábbi célokat tűztük ki: (i) a hazai róka állományok szűrése CanineCV jelenlétére qPCR módszerrel, (ii) a hazánkban cirkuláló vírustörzsek azonosítása olvadáspont analízis és szekvenciameghatározás alkalmazásával, (iii) továbbá a hazai törzsek egymáshoz és a GénBankban található egyéb törzsekkel való filogenetikai összehasonlítása a vírus genomevolúciójának feltárása céljából.

Kutatásunk során a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumából származó 365 rókától származó mintából kinyert DNS mintát vizsgáltunk SYBR Green alapú qPCR módszerrel. A pozitív minták esetében a vírus egy ~500 bázispár hosszú szakaszát azonosítottuk Sanger-szekvenálással. A szekvenciák összehasonlításához Maximum Likelihood algoritmust alkalmaztuk.

A vizsgált állomány 6,84%-ában (25/365) azonosítottuk a kutyacircovírust. A minták olvadáspontja 90-91,2 ºC közé esett, amely alapján külön vírus törzseket nem tudtunk elkülöníteni. A hazai azonosított szekvenciák egy közeli, egymással szorosabb filogenetikai csoportot alkotnak. A vörös rókák a vírus terjedésében feltehetően kiemelt jelentőséggel bírnak, ezért vizsgálatuk a háziasított kutyák egészségvédelmének szempontjából is elengedhetetlen. A jövőben hazánk összes régiójából több minta bevonását tervezzük, amellyel egy átfogóbb képet kaphatunk a vírus hazai elterjedtségéről a vadállományban.