Szekciók

Az antimikrobiális rezisztencia napjainkban az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívás, amely egyszerre veszélyezteti az állatgyógyászat és a humán egészségügy területeit. A két szféra közötti legfontosabb kapcsolódási pontot az élelmiszerlánc jelenti, amelyen keresztül a rezisztens baktériumok és a rezisztenciagének könnyen átjuthatnak az állatról az emberre, ezért kiemelt jelentősége van az élelmiszertermelő állatokból származó kórokozók rendszeres monitoring vizsgálatának.

Dolgozatomban egészséges sertésekből származó Escherichia coli (E. coli) törzsek fenotípusos antibiotikum-érzékenységét vizsgáltam. A mintavétel négy hazai sertéstelepen történt. A különböző korcsoportú állatokból összesen 203 törzset izoláltunk. A baktériumok azonosítása után 14 különböző antimikrobiális hatóanyaggal szemben határoztuk meg a minimális gátló koncentráció (MIC) értéket, leves mikrohígításos módszerrel.

Az eredmények alapján különösen magas arányban fordult elő rezisztencia a béta-laktám antibiotikumokkal (pl. amoxicillin, cefotaxim) és a tetraciklinekkel (doxiciklin) szemben. A rezisztenciagéneket hordozó, nem vad törzsek aránya amoxicillin esetén 58,6%, cefotaxim esetén 82,3%, doxiciklin esetén pedig 51,7%-nak adódott. A törzsek 62,6%-ánál ESBL-termelést is azonosítottunk. Ugyanakkor a florfenikol és a marbofloxacin esetében alacsonyabb MIC-értékek jellemezték a vizsgált populációt, ami viszonylag kedvező érzékenységi profilt jelez.

Összességében vizsgálataink rámutattak arra, hogy a sertésekből izolált E. coli törzsek jelentős része több antibiotikum-csoporttal szemben is rezisztenciát mutat, ami alátámasztja a rezisztencia-monitoring fontosságát, amely a felelős antibiotikum használat része.