Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
» Archívum
2025. TDK
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Zoonotikus baktériumok előfordulása és antimikrobiális érzékenysége kőbányai kutyafuttatók talajmintáiban
Féli Laura V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Paliczné Kustán Bianka, Dr. Kerek Ádám

Absztrakt:

A városi kutyafuttatók talaja potenciális rezervoárja lehet különböző zoonotikus kórokozóknak, ami egyben az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fenntartásához és terjesztéséhez is hozzájárulhat. A vizsgálat célja a Budapest X. kerületében található kutyafuttatók talajának mikrobiológiai feltérképezése volt, különös tekintettel az Enterococcus spp. törzsek, azon belül is a vankomicin rezisztens (VRE) törzsek jelenlétére és ezek antibiotikum-érzékenységi profiljára. Vizsgáltuk továbbá a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek, Salmonella spp., Campylobacter spp. és kiterjedt spektrumú béta-laktamáz (ESBL) termelő baktériumtörzsek előfordulásának a gyakoriságát.

A mintavétel szezonálisan történt (ősz, tavasz, nyár). Összesen 19 kutyafuttatóból gyűjtöttünk talajmintákat, helyszínenként ≥5 ponton (itató környéke, ürülék környéke, ülőhelyek környéke, szárazabb területek stb.). Minden szezonban 150 minta került feldolgozásra. A minták feldolgozása szelektív és differenciáló táptalajokon történt, az Enterococcus spp. fajok fajazonosságát MALDI-TOF vizsgálattal igazoltuk, majd minimális gátló koncentráció (MIC) meghatározást végeztünk köz- és állategészségügyi szempontból fontos antibiotikum hatóanyagokra.

Az őszi mintákban azonosítottuk a legmagasabb előfordulási arányt Enterococcus (136/150), VRE (80/136), MRSA (86/150), Campylobacter (77/150) és Salmonella (20/150) esetén egyaránt. Tavasszal a VRE előfordulása 11 esetre esett vissza, Campylobacter nem volt kimutatható; nyáron pedig a VRE és a Salmonella nem fordult elő, a Campylobacter pedig 23 mintában jelent meg; az ESBL-termelő törzsek összességében ritkák voltak és mind a Klebsiella–Enterobacter–Citrobacter csoportba tartozott. A legmagasabb terhelés a kutyaürülékhez és a szárazabb területekhez kötődött. Az Enterococcus fajok esetén a „kritikusan fontos” szerek többségénél a MIC₅₀/MIC₉₀ értékek a klinikai határértékek alatt helyezkedtek el. Ugyanakkor vankomicin esetén a nem-vad-típusú törzsek eltolódása volt jellemző; ami összhangban állt a fenotípusos képpel is (7,2% rezisztencia, 32,0% csökkent érzékenység).

A kutyafuttatók talaja több, köz- és állategészségügyi szempontból releváns kórokozónak lehet a rezervoárja. Az Enterococcus populációban a legtöbb hatóanyag megőrizte a hatékonyságát, de a vankomicin-eloszlás eltolódása a célzott VRE-szűrés, módszertani megerősítés és stewardship intézkedések szükségességét jelzi.



Előadások listája