Archívum

Az intenzív mezőgazdasági termelés, a magas állománysűrűség, valamint a természetes élőhelyek visszaszorulása együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a környezetben nagyszámú kórokozó halmozódjon fel. A természetes élőhelyek területének csökkenése miatt az ember alkotta környezethez alkalmazkodott madárfajok veszélyt jelenthetnek a gazdasági haszonállatokra és a díszmadarakra a kórokozók hordozásával és terjesztésével. Ezen okok miatt a kórokozók kimutatása alapvető jelentőségű járványügyi kontroll szempontjából. A molekuláris módszerek, különösen a PCR-alapú vizsgálatok, lehetővé teszik a fertőzések korai és megbízható felismerését, ami nélkülözhetetlen a járványügyi intézkedések időben történő bevezetéséhez.

Tanulmányunkban 588 vadmadár kloákatampon mintáit dolgoztuk fel az immunszuppresszív tulajdonságú circovírusok (CV) szűrése céljából. Összesen 19 teljes genomszekvenciát és 21 részleges, cirkuláris, replikáció-asszociált fehérjét kódoló, egyszálú (circular replication-associated protein encoding single-stranded, CRESS) DNS-vírus szekvenciát határoztunk meg, amelyek közül 32 a circovírusok közé tartozik. A vizsgálat eredményeként két új circovírus fajt sikerült azonosítani (long-eared owl-associated CV1 és barn owl-associated CV1). Emellett több, korábban már jellemzett madáreredetű circovírus (galamb CV, kacsa CV, liba CV, sirály CV, hattyú CV, törpegém CV) genomszekvenciái is kimutatásra kerültek. Patogén, illetve ismeretlen etiológiájú CV-okat olyan vadmadarakból is kimutattunk, amelyek rendszertanilag távol állnak az eredetileg leírt gazdafajtól és azok közeli rokonaitól. Ilyen például a kacsa CV és a galamb CV jelenléte fehér gólyában (Ciconia ciconia), valamint a galamb CV előfordulása vándorsólyomban (Falco peregrinus) és dankasirályban (Chroicocephalus ridibundus). Az itt kimutatott vírusok esetében a madarak fertőződése nem bizonyított, lehetséges, hogy a vírusok csupán áthaladtak a madarak emésztőrendszerén, anélkül hogy fertőzés vagy vírusszaporodás történt volna. Tekintve azonban, hogy a törpegém- és hattyú-CV-t eddig kizárólag édesvízi madarakban, azok szövetmintáiban írták le, elképzelhető, hogy ez a madárcsoport természetes gazdaként szolgál.

Összességében a meghatározott szekvenciák és a kimutatott új vírusfajok hozzájárulnak a CRESS DNS-vírusok, ezen belül a CV-ok genetikai sokféleségének jobb megértéséhez, valamint fontos kiindulópontot jelentenek a jövőbeni járványügyi és ökológiai kutatások számára. Mindez hangsúlyozza a vadon élő madarak monitorozásának jelentőségét, amely elengedhetetlen az állategészségügyi kockázatok időbeni felismeréséhez és kezeléséhez.