Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
» Archívum
2025. TDK
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Kvercetin hatásának vizsgálata in vitro fehérvérsejt modellen
Fövényesi Karina Szandra VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Farkas Orsolya, Dr. Palkovicsné Dr. Pézsa Nikolett

Absztrakt:

Az intenzív sertéstartásban a nagy állománysűrűség és a technológiai tényezők által kiváltott stresszhatások elősegíthetik egyes bélrendszeri kórokozók, különösen az E. coli és a Salmonella fajok okozta fertőzések kialakulását. A patogének jelenléte a sertések bélbarrier integritásának károsodásához vezethet és fokozhatja az oxidatív stresszt is. Az emésztőrendszeri megbetegedések gyakran antibiotikumos kezelést igényelnek, súlyos esetben pedig elhulláshoz vezethetnek, ami a húsipar számára termeléscsökkenéssel és gazdasági kárral jár. Az antibiotikumok nem kellően megfontolt alkalmazása hozzájárulhat a rezisztencia növekedéséhez, emiatt az Európai Unió is szigorú szabályozást vezetett be az antibiotikumok felhasználására vonatkozóan, különös tekintettel a pro- és metafilaxisra élelmiszertermelő állatokan. A sertéságazat számára döntő fontosságú, hogy olyan természetes takarmány kiegészítőket keressen, amelyek hozzájárulnak a sertések egészséges bélrendszerének megőrzéséhez, vagy olyan hatással rendelkeznek, hogy egy fertőzés kialakulását követően is tudják természetes módon támogatni a szervezetet a betegség leküzdésében. Ígéretes jelölt lehet erre a flavonoid vegyületek közé tartozó kvercetin, melynek antimikrobiális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságairól számos szakirodalmi adat áll rendelkezésre.

Kutatásunk célja a kvercetin potenciális gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásának vizsgálata volt sertés vérből izolált perifériás vér mononukleáris (PBMC) sejteken. Patogén E. coli és Salmonella eredetű lipopoliszacharidokkal idéztünk elő oxidatív stresszt, illetve gyulladást a PBMC sejttenyészeten, majd vizsgáltuk a kvercetin lehetséges védő hatását. A kísérleteinkhez szükséges optimális kezelési feltételek meghatározásához a PBMC sejtek életképességét a CCK módszerrel mértük. A reaktiv oxigén származékok mennyiségét a DCFH-DA módszerrel követtük nyomon, az egyes proinflammatorikus citokinek (IL-6 és IL-8) termelődését pedig ELISA módszerrel határoztuk meg.

Eredményeink igazolták, hogy az alkalmazott modell alkalmas az LPS által kiváltott gyulladás és oxidatív stressz vizsgálatára. Kísérleteinkkel bizonyítottuk, hogy a kvercetin, in vitro, 25 és 50 μM-os koncentrációban alkalmazva szignifikánsan csökkentette az E. coli, illetve S. Typhimurium által kiváltott oxidatív stresszt a PBMC sejtekben. A különböző eredetű LPS-ekkel sikerült megnövekedett IL-6 és IL-8 termelést előidéznünk, azonban a kvercetin gyulladáscsökkentő hatását nem sikerült kísérleteinkkel alátámasztani. A kutatásunk kiindulási alapot adhat egy fehérvérsejt-bélhámsejt ko-kultúra modell kifejlesztéséhez, melynek segítségével részletesebben vizsgálható az egyes takarmánykiegészítők hatása.



Előadások listája