Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
» Archívum
2025. TDK
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Acipenser iridovirus-European fertőzés vizsgálata magyarországi vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) állományokban
Boldogh Benedek IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék
Témavezetők: Dr. Hoitsy Márton, Dr. Gál János, Mitró Gergő

Absztrakt:

Az intenzív akvakultúrás haltenyésztés egyik, gazdaságilag jelentős résztvevői a tokfélék (Acipenseridae). Az ikrájukból előállított kaviár luxuscikknek számít a gasztronómiában, emellett a húsuk miatt is tenyésztik őket. Az intenzív tartás során, a nagy egyedsűrűség miatt, a különböző kórokozók jelentős károkat okozhatnak. Ilyen kórokozó a Acipenser iridovirus-European (AcIV-E) is, ami eddig Magyarországról nem került dokumentálásra. Ezt az óriásvírust korábban az Iridoviridae családba sorolták be, azonban a legújabb kutatások eredményei alapján nagyobb hasonlóságot mutat a Mimiviridae család tagjaival.

Kutatásunk célja a vírus kimutatása, valamint az országon belüli elterjedésének dokumentálása volt a hazai vágótok (Acipenser gueldenstadtii, Brandt & Ratzeburg, 1833) állományokon belül. A mintavétel 2025 tavaszán és nyarán történt 3 magyarországi toktelepen. Az egyik telepen tüneteket (szabálytalan úszás, forgás, étvágytalanság, bevérzések) mutató fiatal vágótokok kerültek vizsgálatra, amik a korábbi antibiotikum kezelésre nem reagáltak. Minden vizsgált telepen intenzív toktenyésztés zajlik, amikben az egy keringetési rendszeren lévő medencéket egy egységnek tekintettük és egységenként vizsgáltuk a vírus jelenlétét. A tüneteket mutató fiatalok boncolásra kerültek. A felnőtt egyedeket tartalmazó egységekből 5-5 halból vettünk kopoltyú- és nyálkamintákat. A levett mintákból a DNS kivonása után PCR segítségével történt a vírus azonosítása. A vizsgálat során mindhárom állományból sikerült kimutatni a vírus jelenlétét a tüneteket mutató juvenilis vágótokokból.

Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a hazai gazdaságokban is megjelent az AcIV-E és mára egyre több toktelepen jelen van jelentős gazdasági károkat okozva a fiatal egyedek között. Fontos kiemelni a tüneteket nem mutató, de fertőzött felnőtt halak jelentőségét is, mivel ezek hordozzák a vírust és kockázatot jelentenek a fertőzött telepeken tartott fiatal állományra. Kutatásunk során először igazoltuk Magyarországon a kórokozó jelenlétét és rávilágítottunk a gazdasági és állatorvosi jelentőségére. A vírus teljes genomjának szekvenálása és pontos taxonómiai besorolása folyamatban van, emellett az elterjedése, a kóroki szerepe és a tenyészetekre gyakorolt hatása is további kutatások témája. Eredményeink szerepet játszanak a hazai toktenyésztés és kaviártermelés fenntarthatóságának megalapozásához.



Előadások listája