Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
» Archívum
2025. TDK
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Kvercetin és fumársav szerepe a fluorokinolonokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzésében Escherichia coli-ban
Horváth Pálma V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Farkas Orsolya, Dr. Móritz Alma Virág

Absztrakt:

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) napjaink egyik legsúlyosabb állat- és közegészségügyi fenyegetése, amely világszerte gyorsan terjed, és közvetlenül veszélyezteti az antibiotikumok jövőbeli hatékonyságát. A baromfitartásban széles körben használt fluorokinolonok, többek között az enrofloxacin, hatékonyságát is befolyásolja a rezisztencia kialakulása, amely nemcsak gazdasági károkat okoz, hanem zoonotikus kockázatot is jelent az élelmiszerláncon keresztül. Egyes kutatások rámutattak arra, hogy a bakteriális adaptáció és rezisztenciamechanizmusok szoros összefüggésben állnak az oxidatív stresszel és a sejtszintű stresszválaszokkal. E felismerés új lehetőségeket nyitott meg természetes eredetű hatóanyagok, például antioxidánsok alkalmazására, amelyek képesek lehetnek befolyásolni a rezisztencia kialakulását. Ugyanakkor, az antioxidánsok jelenléte az antibiotikumok hatékonyságát pozitív, illetve negatív irányban is befolyásolhatja, ezért alkalmazásukkor körültekintően kell eljárni.Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy két természetes eredetű antioxidáns – a kvercetin és a fumársav – milyen mértékben képes befolyásolni az enrofloxacinnal szembeni rezisztencia kialakulását baromfiból izolált Escherichia coli törzsekben. Továbbá, azt is megvizsgáltuk, hogy az enrofloxacin hatékonysága változik-e az egyes antioxidánsokkal együttesen történő alkalmazás esetében. A vizsgálatokhoz brojlercsirkéből származó Escherichia coli törzset használtunk. Mikrohígításos módszerrel meghatároztuk az antioxidánsok minimális gátló (MIC) és a mutáns prevenciós koncentráció (MPC) értékeit, valamint értékeltük az antioxidánsok és az enrofloxacin kölcsönhatását a törtrész gátló koncentráció (FIC-index) segítségével. A rezisztencia alakulását tíz egymást követő passzálással modelleztük, majd a mintákból kivont DNS-t teljesgenom-szekvenálásnak vetettük alá és mutációanalízissel azonosítottuk a genetikai változásokat a passzálás előtti állapothoz képest.Eredményeink azt mutatják, hogy az antioxidánsok nem befolyásolták negatív irányba az enrofloxacin hatását. Az újgenerációs szekvenálás eredménye rávilágított arra, hogy antioxidáns jelenlétében előfordulhat, hogy a baktériumok más stratégiákat alkalmaznak, például stresszválasz- és membránváltozásokat, a klasszikus célenzim-módosulások helyett. Összességében eredményeink alátámasztják, hogy a kvercetin és a fumársav ígéretes kiegészítő stratégiát kínálhatnak az enrofloxacin hatékonyságának megőrzésében a baromfiágazatban. Az antioxidánsok nem helyettesítik az antibiotikumokat, de kiegészítő terápiaként vagy takarmány-adalékanyagként hozzájárulhatnak a rezisztencia terjedésének lassításához, és ezáltal az élelmiszerlánc biztonságának növeléséhez. Eredményeink új perspektívát nyitnak a természetes molekulák és antibiotikumok kombinált alkalmazásának vizsgálatában, és hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb állatgyógyászati gyakorlatok kialakításához.



Előadások listája