Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
» Archívum
2025. TDK
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Humán, vezeték nélküli EKG eszköz validálása lóban
Bocskay Zita VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezetők: Dr. Bakos Zoltán, Dr. Tuboly Gergely

Absztrakt:

Az elektrokardiográfia (EKG) a fő vizsgálati módszer a szívritmuszavarok diagnosztizálására lovakban. Bár az aritmiákat gyakran felismerjük rutin hallgatózással, az EKG-ra szükség van a pontos diagnózis felállításához. A lovak hagyományos EKG-vizsgálata elektródákat, kábeleket és speciális felszerelést igényel. Ezek a rendszerek drágák és használatuk körülményes a ló tartási helyén, ezért az EKG használata nem terjedt el az ambuláns praxisban. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően olcsóbb, okostelefon-alapú, vezeték nélküli, hordozható eszközök jelentek meg a humán gyógyászatban. Praktikus alternatívaként, ezekből néhányat már lovakban is validáltak. Ezek a rendszerek tipikusan egy elvezetéses EKG-eszközből állnak, amelyekhez tartozik egy okostelefon applikáció, ahol a felvételeket digitális formában el lehet menteni, majd elküldeni további kiértékelésre.

A kutatásunk célja egy humán, vezeték nélküli EKG eszköz, a WIWE validálása volt lovakban. Az eszközt párhuzamosan alkalmaztuk a referenciaként szolgáló Televet EKG-val 71 állaton. A WIWE 60 másodperces EKG-felvételeket rögzít, amiket a hozzá tartozó mobil applikációban tárol. A WIWE-ot a mellkas bal oldalán, a szívtájékon helyeztük el, mialatt a referencia készülékkel szívbázis-szívcsúcs elvezetést használtunk. A két eszköz által készített EKG-felvételeket kvalitatív és kvantitatív módon összehasonlítottuk. Előbbi magában foglalta a P-, QRS- és T-hullámok jelenlétének és láthatóságának manuális kiértékelését, majd pedig a ritmuszavarok azonosítását. A P-hullámok, QRS-komplexek, PQ-, QT- és RR-intervallumok időtartamát mindkét módszerrel meghatároztuk. Mindkét eszköz képes CSV fájlok létrehozására, amelyeket számítógépre lehet exportálni. A fájlokból a hullámok és az intervallumok hosszát kinyertük, majd statisztikailag összevetettük. A WIWE felvételek minősége elfogadható volt, a hullámok egyértelműen látszódtak. A lovak többségének (52/71) szinuszritmusa volt. A fennmaradó 19 állatban a referencia EKG-kon a következő ritmuszavarokat mutattuk ki: szinusz aritmia (4), szinuszblokk (1), másodfokú pitvar-kamrai blokk (11), pitvari korai komplex (1) és pitvarfibrilláció (2). Ezek az elváltozások a WIWE-os EKG-kon is jól láthatók voltak. A P-hullám időtartama (átlag±szórás) a következőképpen alakult a Televet és WIWE eszközön: 143±14,7 milliszekundum (ms) és 131±21,5 ms. Ezek az adatok a PQ intervallumra 286±3,7 ms és 275±34,3 ms, a QRS komplexre 105±2,8 ms és 97±10,9 ms, a QT intervallumra 408±26,5 ms és 425±49 ms, az RR intervallumokra pedig 1562±339 és 1300±302 ms voltak.

Összefoglalva megállapítottuk, hogy a WIWE készülék felhasználóbarát és költséghatékony alternatívája a drága, vezetékes referencia elektrokardiográfnak. A WIWE praktikus és klinikailag releváns információt nyújt a lovak kezdeti ritmuselemzéséhez az ambuláns praxisban, ami elősegíti a páciensek referálását további diagnosztikai vizsgálatokra.



Előadások listája