Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Fényképalbumok
Sajtómegjelenés
» Archívum
2025. TDK
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Magyar kutyafajták leggyakoribb, -szövettani vizsgálattal igazolt- bőrbetegségei
Szűts Virág Dorottya VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Belgyógyászati Tanszék
Témavezetők: Dr. Tarpataki Noémi, Dr. Perge Edina

Absztrakt:

Munkánk során a magyar kutyafajták nem neoplasztikus hátterű bőrgyógyászati betegségeinek előfordulását elemeztük 575 eset feldolgozásával. A vizsgálat alapjául szolgáló adatokat a Virivet-Mátrix Kft. állatorvosi kórszövettani laboratóriuma szolgáltatta. Adatbázisunk fajtamegoszlását összevetettük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-ben közölt adataival, amelyek az őshonos fajták hazai megoszlását mutatják. Ezen összehasonlítás eredménye a dolgozatban kerül elemzésre.

A statisztikai elemzéseket az IBM SPSS Statistics programmal végeztük. A nagyobb esetszámú fajták – rövidszőrű magyar vizsla (328 eset), puli (94 eset), mudi (40 eset), drótszőrű magyar vizsla (28 eset), pumi (22 eset), kuvasz (21 eset) és komondor (19 eset) – adatait részletes statisztikai módszerekkel vizsgáltuk (khi-négyzet próba és kereszttábla-elemzés). Az elemzés során p<0,05 szignifikanciaszintet alkalmaztunk. Az elemzésben vizsgáltuk az Adjusted Standardized Residual (ASR) értékeket is, amelyek azt mutatják, hogy egy adott kategória előfordulási gyakorisága mennyire tér el a várttól.

Több diagnosztikai csoportban is találtunk olyan fajtaspecifikus, szignifikáns eltéréseket, amelyek a szakirodalomban korábban még nem kerültek leírásra. A legjelentősebbek közé tartozott a follicularis dysplasia a mudik esetében (ASR: +7,25), egyes endokrin kórképek a puliknál (ASR: +7,59), valamint bizonyos nem neoplasztikus hátterű tumoros elváltozások a rövidszőrű magyar vizslákban (ASR: +4,17).

A kisebb esetszámú fajták – erdélyi kopó (8 eset) és magyar agár (8 eset) – esetében az alacsony mintaszám miatt szignifikáns különbséget nem tudtunk igazolni. Ezeknél a fajtáknál így leíró statisztikát alkalmaztunk.

Az elemzés végén kitértünk a ritkább kórképekre is. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni a sebaceus adenitist, amely összesen 13 esetben fordult elő, mely esetek közül 10 vizslában jelentkezett. Bár az alacsony mintaszám miatt szignifikáns összefüggés nem igazolható, az eredményeink utalnak a szakirodalomban leírt fajtaspecifikus hajlamra.

Munkánk során sikerült olyan összefüggéseket kimutatni egyes magyar kutyafajták és bizonyos bőrgyógyászati kórképek között, amelyek eddig még nem kerültek leírásra a szakirodalomban. A jövőben ezen kórképek esetében indokolt lehet részletesebb, nagyobb esetszámú vizsgálatok elvégzése is a genetikai háttér pontosabb tisztázása érdekében.



Előadások listája