Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
» 2013. TDK
Felhívás
Meghívó 2013.
Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2013. TDK

2013. évi TDK konferencia

Paracelluláris transzport folyamatok modellezése és szabályozása IPEC-J2 sejtmodellen
Csavojetz Anna IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kar Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Pásztiné Dr. Gere Erzsébet

Absztrakt:

Kísérleteink során IPEC-J2 sejteket poliészter membrán inzerten tenyésztve szabályozott körülmények között modelleztük a vékonybél apikális és bazolaterális kompartmentjei közt in vivo létrejövő transzport folyamatokat. Kutatási munkánk során azt vizsgáltuk, hogy befolyásolja a matriptáz és a hypocalcaemia a sejtréteg integritását.

Az epitel sejtek felületén előforduló szerin proteáz, a matriptáz gátlásával a bélhám integritása csökken. A paracelluláris transzportot irányító TJ komplex működése és a matriptáz aktivitás közti összefüggés vizsgálata során a sejtek differenciálódását matriptáz inhibitorral, 4-(2-aminoetil)-benzolszulfonilfluoriddal késleltettük. A vizsgálat során a transzepiteliális elektromos ellenállás (TER) értéke csökkent, majd regenerálódott, így bizonyítva a matriptáz inhibitor reverzibilis gátló hatását TJ-k képződésére. A matriptáznak ily módon szerepe lehet az epitelium integritásának fenntartásában és a gyulladásos bélbetegségek esetében a bél homeosztázis helyreállításában.

A sejtréteg ellenállását az extracelluláris Ca++ szint megváltozása, de ami még fontosabb, az extra- és intracelluláris Ca++ szint közötti egyensúly részleges zavara is nagyban befolyásolja, amely a tight- és adherens junction fehérjék fiziológiástól eltérő foszforilációs mintázatának létrejöttét eredményezheti. Kísérleteink során a sejtréteg károsodásának mértékét vizsgáltuk Ca++ megvonás esetén, amit sejteken apikálisan alkalmazott EGTA, valamint Ca++ mentes PBS kezeléssel váltottuk ki. A barrier károsodásának mértékét 4 kDa-os floureszcein izotiocianát (FITC)-dextrán paracelluláris marker átjutásának fluorimetriás vizsgálataival és a TER különböző időközönkénti mérésével követtük nyomon. Extracelluláris Ca++ elvonás után a bazolaterális kompartmenben emelkedett a FITC-dextrán szintje, vagyis nőtt a paracelluláris permeábilitás. Ca++ kiegészítéssel 24 óra elteltével a sejtréteg ellenállása helyreállt. A sejteket az áteresztőképesség visszaállítása céljából védő hatású anyagokkal, 10 mM N-acetilciszteinnel (NAC) és 2 mM nátrium-butiráttal (NB) kezeltük. Az IPEC-J2 sejtréteg áteresztőképességét nem befolyásolta a Ca++ megvonással egyidejűleg adott NAC és NB.

A további feladtunk meghatározni a TER csökkenés Ca++ koncentráció függését a 0-1.05 mM tartományban, illetve megvizsgálni a két kompartment közötti Ca++ iontranszport hatását. Tovább vizsgáljuk a Ca++ szerepét megfigyelve, hogy miként hat a paracelluláris transzport folyamatokra az extra- és intracelluláris Ca++ komplexképzés vagy az ER Ca++ ATP-áz gátlása. További feladat a hypocalcaemia hatására bekövetkező intracelluláris oxidatív stressz mérése, illetve a Ca++ homeosztázis zavar hatásának megfigyelése a TJ komplexekre (a claudin-2 megoszlásra). Vizsgálataink hosszú távú célja egy optimalizált biológiai tesztrendszer kifejlesztése, melynek segítségével a sejtréteg barrier funkciójának növelése, vagy éppen a felszívódás hatékonyabbá tétele szempontjából fontos megfigyeléseket végezhetünk.



Előadások listája