Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
» 2013. TDK
Felhívás
Meghívó 2013.
Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2013. TDK

2013. évi TDK konferencia

Bordetella avium és Ornithobacterium rhinotracheale virulenciájának vizsgálata két állatmodellben
Horváth Anna V. évfolyam
MTA-ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Témavezető: Dr. Szabó Réka

Absztrakt:

A Bordetella avium és az Ornithobacterium rhinotracheale elsősorban légzőszervi megbetegedést okozó, madárpatogén baktériumok, amelyek világszerte előfordulnak. Az 1980-as évek végén magyarországi állományokban is leírták a miattuk kialakuló kórképeket. Az általuk okozott nagy gazdasági kár nem elsősorban az elhullott állatokhoz, hanem a fejlődésbeli visszamaradáshoz, és az emiatt szükséges továbbtartás többletköltségéhez köthető.

Az O. rhinotracheale sok kutató szerint önállóan is képes betegséget okozni, mások szerint azonban csak más kórokozókkal együttműködve. Munkánk során O. rhinotracheale és B. avium megbetegítő képességét vizsgáltuk állatkísérletben, melynek során megpróbáltuk meghatározni kórfejlődésben játszott szerepüket, valamint vizsgáltuk a két kórokozó esetleges együttműködését a kórkép kialakításában. Munkánk célja az volt, hogy a két baktérium virulenciájának in vivo vizsgálatához megfelelő állatmodellt találjunk. Két baromfifaj érzékenységét teszteltük a két baktériumra nézve, megfigyeltük a jelentkező klinikai tünetek jellegét és súlyosságát, a kórboncolás során értékeltük a tapasztalható makroszkópos és mikroszkópos elváltozások jellegét, mértékét, eltérését.

Napos korú SPF csirkék fertőzése során nem sikerült a fertőzést előidézni egyik kórokozó esetében sem. Napos, kommersz pulykákon végzett állatkísérlet során mindkét kórokozót sikerült visszaizolálni mind az állatok tüdejéből, mind a légcsövükből, klinikai, kórbonctani tünetek és kórszövettani elváltozások is megfigyelhetőek voltak. Elhullás a kísérlet során még a két kórokozóval fertőzött csoportban sem volt. Ez és a kialakult enyhe tünetek a baktériumok gyengébb virulenciájára illetve a környezeti hatásokra vezethető vissza.

A mindkét kórokozóval fertőzött csoportban kialakuló súlyosabb kórbonctani elváltozások és az, hogy a kórokozók a többi csoporthoz képest tovább voltak visszaizolálhatók, a két baktérium a betegség kialakításában való együttműködésére utal. Ennek pontos mechanizmusát és a baktériumok esetleges virulencia faktorait további kísérletek folyamán tervezzük vizsgálni. Az eredmények függvényében új stratégiák kialakítására nyílhat lehetőség a baromfiállományok egészségének megőrzésében, a költséghatékonyság fokozásában.



Előadások listája