2013. évi TDK konferencia

A kutatás a nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) hazai fennmaradásában szerepet játszó gazdafajok azonosítására irányul. A kórokozó a Flavivirusok nemzetségébe tartozó, zoonotikus RNS vírus. Világszerte elterjedt, Európában a sporadikusan okoz megbetegedéseket. Magyarországon az utóbbi hat évben halmozottan fordultak elő idegrendszeri tünetekkel járó WNV fertőzések vadmadarakban, lovakban és emberekben.

A vírus természeti ciklusában döntően vadmadár gazdafajok és szúnyog vektorok vesznek részt. Korábban azt feltételezték, hogy a vonuló madarak időről-időre behurcolják a WNV-t Európába, ám az itt nem képes tartósan fennmaradni. Az utóbbi években Magyarországon kimutatott WNV törzsek genetikai összehasonlításának eredményei viszont arra utalnak, hogy ugyanaz a vírustörzs fordul elő és okoz évről-évre megbetegedéseket az országban.

A kutatás során 2011 és 2013 között 79 különböző fajba tartozó, összesen 1023 vadmadárban kerestük a vírusfertőzés jeleit, hogy meghatározhassuk, mely madárfajok játszhatják a kulcsszerepet a kórokozó fenntartásában. A vizsgálatokat a minták minőségétől függően kompetitív ELISA-teszttel (vérminták) vagy RT-PCR-rel (tamponminták, elhullott egyedek) végeztük. A pozitívnak bizonyuló madarak döntő többsége a vágómadár-alakúak rendjébe (Accipitriformes) tartozott, emellett a bagolyalakúak rendjének (Strigiformes) több képviselőjét is pozitívnak találtuk.

Az RT-PCR-el végzett vizsgálatok során 2011-ben sikerült kimutatnunk a vírust egy galambból (Columba livia) és egy kuvikból (Athene noctua). Mindkét madár a Hortobágyi Nemzeti Parkból származott. 2012-ben két, Maglódról származó héjából (Accipiter gentilis) mutattuk ki a vírust, 2013-ban pedig szintén egy héjából (Accipiter gentilis) és egy dolmányos varjúból (Corvus cornix), melyeket a Hortobágy Madárkórházból küldtek be.

A kompetitív ELISA teszt során pozitívnak bizonyult két karvaly (Accipiter nisus), egy réti fülesbagoly (Asio flammeus), négy egerészölyv (Buteo buteo), egy barna rétihéja (Circus aeruginosus), egy vörös vércse (Falco tinnunculus), egy rétisas (Haliaeetus albicilla), egy darázsölyv (Pernis apivorus) és egy gyöngybagoly (Tyto alba).

A ragadozó madarak nagyarányú fertőzöttsége és az idegrendszeri betegség kialakulásának gyakorisága miatt valószínűsíthető, hogy egyes zsákmány-madarak (pl. házigalambok) közvetlen fertőzési források lehetnek.