A hazai Actinobacillus pleuropneumonie törzsek szerotípusai
Horváth Pálma V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és mikrobiológiai tanszék
Témavezető: Dr. Sárközi Rita

Absztrakt:

Az Actinobacillus pleuropneumoniae egy Gram-negatív, fakultatív anaerob, igényes baktérium, amely kizárólag a sertést betegíti meg. A baktérium világszerte, így hazánkban is előfordul és vérzéses-elhalásos tüdőgyulladással és fibrines mellhártyagyulladással járó megbetegedést okoz elsősorban a 12-16 hetes sertésekben. Fakultatív patogén korokozóról lévén szó a hajlamosító tényezőknek nagy szerepe van a betegség kialakulásában.

A baktérium in vitro történő tenyésztése során az élesztőkivonatot igénylő, NAD-dependes törzsek az 1-es biotípusba tartoznak, míg a NAD-independens törzseket a 2-es biotípusba sorolják. A korábbi szerotipizálási rendszereket egyesítve 15 szerotípust különböztetünk meg.

A vizsgálataink célja az volt, hogy adatokhoz jussunk a hazai A. pleuropneumoniae törzsek szerotípusának gyakoriságáról és összehasonlítsuk az indirekt haemagglutinációs próbával, valamint a toxingének kimutatására épülő PCR próbával nyert szerotipizálás eredményeit.

Munkánk során harminc A. pleuropneumoniae törzset vizsgáltunk meg, amelyeket harminc, vágóhídról származó, kórtani elváltozásokat mutató sertéstüdőből izoláltunk klasszikus bakteriológiai módszerekkel. Az izolátumok tenyésztési és biokémiai tulajdonságai alapján a törzseket a NAD-dependens, 1-es biotípusba soroltuk. A vizsgálatba további hatvan, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéki törzsgyűjteményből származó 1-es biotípusba tartozó A. pleuropneumoniae törzset is bevontunk. Az izolátumok szerotípusát indirekt hemagglutinációval, a felületi antigénjeik alapján határoztuk meg. Ennek eredményeként 46 törzs a 2-es szerotípusba, 6 törzs a 8-as, 12 törzs a 9-es, valamint 21 törzs a 12-es szerotípusba tartozott. Öt törzset nem sikerült egyik szerotípusba sem besorolni. A többlépcsős polimeráz lánc reakció (PCR) a toxinokat kódoló gének kimutatásán alapszik, mivel pedig az egyes szerotípusok jellemző toxinokat termelnek, ennek alapján a baktériumok szerotipizálhatók. E módszerrel a vizsgált törzseket a szerotípusukra jellemző toxincsoportba lehetett besorolni.

Előadások listája