2013. évi TDK konferencia

A zene emberi és állati viselkedésre való hatását már több vizsgálat is kimutatta. Több beszámoló is említi, hogy a folyamatos és egyenletes háttérzene segíthet csökkenteni a környezeti zajok okozta stresszt laboratóriumi állatok esetében. Jelen kísérlet célja az volt, hogy megfigyeljük, képes-e a zene befolyásolni a laboratóriumi egerek viselkedését, és ha igen, milyen módon.

A kísérlet során húsz SPF (specific pathogen free), CD1 hím patkány viselkedéséről gyűjtöttek adatot videófölvétel formájában, miközben az állatok ultrahang kibocsájtását is rögzítették. Az állatok a vizsgálat során nyitott, IVC (individual ventilated cage) ketrecekben voltak kettesével elhelyezve. Az egerek különböző zenei ingereknek voltak kitéve, eredeti, emberi fülnek szánt formájában, illetve „rágcsálósított” formában (az egerek hallástartományához igazítva, tízszer gyorsabb és magasabb változatban). Jelen munka az eredeti, „humán” zene hatását vizsgálja. Az adatokat a videófelvételek elemzésével nyerték.

A választott két mű Mozart „D-dúr szonáta két zongorára”, K 448 jegyzékszámú darabja, és Bach „Goldberg Variációk”, BW 988’’: (Ária, var.2, var.3, var.8 és var10) részlete volt, utóbbi Glenn Gould előadásában. Először az állatok zene nélküli alapviselkedését rögzítették, majd az állatok Mozart darabját hallgatták meg. Ez után egy zene nélküli szünet következett, majd a Bach darab meghallgatása, melyet újabb zenementes periódus követett. Mind az öt periódusban a viselkedés az alábbi paraméterek megfigyelésével került rögzítésre: járás, szimatolás, önápolás vagy a másik állat mosdatása, pihenés, ágaskodás, ásás, evés, az esetleges ultrahang-kibocsátás és az ultrahangfölvelő eszköz „fölfedezése”. Ultrahangos vokalizáció nem volt mérhető.

Az adatok rögzítése milliméter-papír segítségével történt. Az eredmények alátámasztják a Bach darabnak tulajdonított nyugtató hatást. A korábbi aktív viselkedést felváltotta a pihenés és az önápolás a zene meghallgatása közben illetve utána egyaránt. Kérdéses, hogy a Mozart zene hatással volt-e az egerek viselkedésére, bár a darab hallgatása közben és után is az aktív, mozgással töltött idő csökkent az alapviselkedéshez képest. Ellenben az ásással és evéssel töltött idő ebben a két szakaszban érte el maximumát.

A zene használata a laboratóriumi egerek esetében hozzájárulhat a jóllét fokozásához, mint a harmadik R, a finomítás (Refinement) része, de a lejátszandó darab kiválasztása óvatosságot igényel.