2013. évi TDK konferencia

Az intenzíven nevelt baromfi állományokat az extenzíven tartott állatokhoz képest több stressz éri, aminek az állat-egészségügyi állapotukra gyakorolt kedvezőtlen hatását csak vitamin és ásványianyag kiegészítők adásával lehet ellensúlyozni. Vizsgálatom célja az volt, hogy brojler csirke, pecsenyekacsa és májhasznú lúd felnevelése során felmérjem egy vitamin- és ásványianyag kiegészítőkből álló, speciális keveréknek (Tetravit AD3E ForteŸ, Tetraszelén-400-EŸ, PhylamicŸ, Norovit-Amino ForteŸ, JolovitŸ, Vitaplan DCPŸ, Gastroferm M+CŸ) a termelési mutatókra (elhullásra, testtömeg-gyarapodásra, takarmány-értékesítésre) gyakorolt hatását, összehasonlítva azokat egy olyan nevelési protokollal, amikor az állatok semmiféle kiegészítő készítményt nem kapnak, és ez alapján elvégezzem a vizsgált kiegészítő keverék alkalmazásának költség-haszon elemezését.

A kísérleteket 2012 júniusa és 2013 márciusa között 36 043 darab Ross 308-as hibrid brojlercsirkén (17 965 kísérleti vs. 18 078 kontroll), 10 196 darab Seddin Vital pecsenyekacsa hibriden (5 110 kísérleti vs. 5 086 kontroll), valamint 200 Gourmaud májhasznú lúdon (100 kísérleti vs. 100 kontroll) végeztem el. A költség-haszon elemzéshez a vizsgált telepek 2012. évi negyedik negyedévi és 2013. évi első negyedévi átlagos költség- és áradatait használtam fel.

A Ross 308-as hibridnél a kiegészítőkkel itatott csoport 0,6%-kal kisebb elhullást, 0,11 kg-mal nagyobb átlagos leadott súlyt és 0,13 kg/kg-mal kisebb fajlagos takarmány felhasználást mutatott a kontroll csoporthoz képest. A pecsenyekacsánál ezek a mutatók szerényebb mértékben javultak: 0,7%-kal kevesebb elhullás, 0,03 kg-mal nagyobb átlagos leadott súly és 0,06 kg/kg-mal kisebb takarmány felhasználást figyeltem meg a kísérleti csoportnál. A libáknál a két csoportban az elhullás és a takarmányértékesítés megegyezett, az átlagos leadott súly pedig 0,24 kg-mal a kontroll csoportnál volt nagyobb.

A vizsgált termelési mutatók alapján a brojler csirke tartás során a kiegészítő keverék költsége 10,9-szeres arányban térült meg, ami 41,48 Ft többletjövedelmet jelentett értékesített madaranként a kísérleti csoportban a kontrollhoz képest. A pecsenyekacsánál a takarmány-kiegészítés többletköltsége 4,98-szorosan térült meg, 24,70 Ft többletnyereséget eredményezve leadott kacsánként. A lúd kísérleti csoportban a valamelyest gyengébb termelési mutatók miatt a szóban forgó kiegészítők alkalmazása – a felmerülő többletköltségek következtében – veszteséget eredményezett a kontrollal összehasonlítva.

A gazdasági elemzés alapján megállapítható, hogy a húscsirke és a pecsenyekacsa nevelés során pénzügyileg előnyös az itatási rendszeren keresztül történő, fentiekben részletezett, speciális vitamin- és ásványianyag-kiegészítés alkalmazása, ugyanakkor a májhasznú lúd nevelése esetében további vizsgálatok szükségesek a kedvező összetétel megállapításához.