2013. évi TDK konferencia

A ló légzacskójának pontos helyeződését, kapcsolatát a környező szervekkel és képletekkel nehéz pontosan ábrázolni, hallgatóként pedig nehéz a könyvekből és sematikus, két dimenziós ábrákból megérteni. Bár a legtöbb, ló anatómiát oktató intézmény rendelkezik valamiféle preparátummal, jellegükből fakadóan (kis példányszám, sérülékenység) ezeket az év legnagyobb részében a hallgatóságtól elzártan tárolják. A szerzők célja ezért egy, a hallgatók számára is könnyen hozzáférhető, a légzacskó topográfiáját teljes mértékben érthetővé tevő anyag létrehozása volt.

Ehhez több féle módon modelleztük a légzacskót. Először egy egészséges ló CT felvételein különítettük el, majd ez alapján 5 mm-es farostlemezből modellt készítettünk a légzacskó sajátos felépítésének önálló, környezetétől független bemutatására. Ugyanezen CT felvételek, valamint ló csontokról készített CT-képek alapján a 3D Slicer és a 3DS Max programok alkalmazásával animációkat is készítettünk.

A továbbiakban egy frissen elhullott ló tetemén boncoltuk ki a légzacskót latero-medialis megközelítésben: a környező struktúrák egyenkénti eltávolításával először a jobb, majd a bal oldalon. A jobb oldali légzacskót teljes egészében eltávolítottuk, formalinban fixáltuk, hungarocell-morzsalékkal feltöltöttük és lelakkoztuk. A folyamat minden lépéséről fényképeket és videofelvételeket készítettünk, a képeket feliratoztuk.

Az elkészült atlasz - amely tartalmazza a légzacskót érintő klinikai elváltozások rövid összefoglalóját is -, valamint a digitális mellékletek segíthetik a hallgatókat ezen fontos és egyedi szerv anatómiájának jobb megértésében.