Korai vemhességvizsgálatok és az embrionális/magzati veszteségek értékelése egy borjúval vemhes és ikervemhes szarvasmarhák esetében
Győri Dorottya V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Szülészeti és szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán Viktor

Absztrakt:

Vizsgálatunkat három magyarországi tejtermelő szarvasmarhatartó gazdaságban végeztük 1253 állat bevonásával. Vizsgálatunkban az ultrahanggal végzett pozitív korai vemhességvizsgálatok eredményeit értékeltük.

Az ikervemhesség előfordulási aránya a korai vemhességvizsgálat idején 8,4% volt. Az egy borjúval vemhes teheneknél az embriók közel 58,4%-a a jobb méhszarvban helyeződött, 41,6%-a pedig a bal méhszarvban Ikervemheseknél 54,3% unilateralis helyeződésű volt, 45,7% bilateralis. A sárgatestek számát tekintve az egy borjúval vemhes állatoknál 83,2%-ban egy sárgatest volt a petefészken (16,8%-ban kettő), az ikervemhes teheneknél 94,3%-ban két sárgatest volt a petefészkeken (5,7%-ban egy).

Az ellenőrző vemhességvizsgálat idejére a veszteség mértéke 4,6% volt (az egy borjúval vemhes teheneknél 4,6%, az ikervemheseknél 4,8%, p>0.05). 1201 magzat született meg végül, a halvaszületés előfordulása az összes ellésnél 5,7% volt (68 borjú). A 82 ikerellés során 164 borjú született. Ezek közül némely esetben az egyik borjú halvaszületett (7,3%), 87,8%-nál az ikerborjak mindkét tagja élve jött világra, valamint a 164 borjú közül 4,9%-nál mindkét borjú halvaszületett. Az egy borjúval vemhes tehenek esetében a borjak 5,2%-a született halva.

A korai ultrahangos vemhességvizsgálat pontosságának kiszámítása során a 29.-35. és 36.-42. vemhességi napok közötti vizsgálatok eredményeit külön számítottuk. A 29.-35. nap között a vemhességvizsgálat megbízhatósága ikervemhességek esetében jó eredményeket adott (Se: 95,3%, Sp: 97,3%, +PV: 95%, -PV: 97,5%). Hasonló jó eredményeket adott a vemhesség 36. és 42. napja között elvégzett ultrahangvizsgálat megbízhatósága is (Se: 90%, Sp: 96,2%, +PV: 58,1%, -PV: 99,4%).

Összességében elmondható, hogy az ikervemhesség vizsgálata az embrionális időszakban alkalmazott diagnosztikai módszerünkkel egyrészt megbízható diagnózist ad, bár érdemesebb a vizsgálatunkat a 36. és 42. vemhességi nap közé tenni. Az általunk talált gyakoriság is felhívja a figyelmet a szakirodalmi adatokkal összhangban lévő magas előfordulásra. Javaslatot tudunk tenni mindemellett egy olyan diagnosztikai sémára is, amely az ikervemhességek nyomonkövetését különválasztja az egy magzattal vemhes állatoktól. Korai időszakban diagnosztizált ikervemhesség esetén többszöri, ultrahang segítségével végzett vizsgálattal kell az esetleges embrionális/magzati veszteségeket feltárni a minél problémamentesebb ellésre való felkészülés jegyében.

Előadások listája