2013. évi TDK konferencia

Az intenzív munkára fogott lovak teljesítménycsökkenésének egyik leggyakoribb oka a felső légutak funkcionális elváltozása (upper airway functional disorder-UAFD). A Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Nagyállatklinikáján a két leggyakrabban előforduló ilyen elváltozás a baloldali gégebénulás (left laryngeal hemiplegia-LLHP) és a lágyszájpadlás felső helyzetváltozása (dorsal displacement of the soft palate- DDSP.

Az LLHP és DDSP ventillációs és áramlásdinamikai zavarokon kívül, illetve akár azok által, feltételezésünk szerint az alsó légutak gyulladását is okozhatja vagy hajlamosíthat rá. A gégebénulás esetében ennek egyik lehetséges magyarázata a gége adductor izmainak csökkent működése valamint ehhez társuló járulékos nyelési diszfunkció, amely prediszpozíciót jelent az aspirációra, így a gyulladás kialakulására. Ugyanez lehet a DDSP hátterében is, csak a gégefedő és lágyszájpad korlátozott működése miatt. Ezen felül, lehet még az átmeneti és részleges felső légúti obstrukció miatt negatív alsó légúti nyomásnövekedés és másodlagos terheléses tüdővérzés (Exercise Induced Pulmonary Hemorrhage-EIPH), ami reaktív gyulladást eredményezhet. Továbbá felmerülhet az is, hogy alsó légúti hörgői obstrukció (pl. IAD-Inflammatory Airway Disease vagy RAO-Recurrent Airway Disease) következményeként alakul ki a rendellenes felső légúti működés.

A kutatás során 17 UAFD-vel rendelkező lovat vizsgáltunk meg, 15 egyedből álló, felső légúti tüneteket nem mutató, kontroll csoport ellenében. Feltételezésünk szerint az UAFD csoportban gyakrabban találunk alsó légúti elváltozásokat, mint az UAFD mentes kontrolloknál. Az általános és légzőszervi fizikális vizsgálat után, endoszkópos felvételt készítettünk, melynek során megfigyeltük és osztályoztuk az UAFD súlyosságát, valamint az alsó légutakban gyulladásos elváltozásokra utaló jeleket kerestünk. Ezután citológiai mintát vettünk broncho-alveolaris lavage-al (BAL). A minták kiértékelése során a gyulladásos sejtek valamint a laphám és vörösvértest előfordulásának arányát hasonlítottuk össze a két csoportban, továbbá vizsgáltuk a növényi részek előfordulását is.

Az UAFD csoportban szignifikánsan több egyednél volt jelen haemosiderophag a BAL folyadékban, továbbá ezeknél az egyedeknél gyakrabban figyelhettünk meg lekerekedett carinát. A kontroll csoportban, 12/15 ló esetében, a BAL citológiai mintában kóros eltéréseket tapasztaltunk.

A BAL folyadékban található haemosiderophag jelenlétéből arra következtethetünk, hogy felső légúti elváltozás miatt kialakuló részleges obstrukció hatására intenzív munka során nagyobb negatív nyomás és nagyobb transzkapilláris nyomáskülönbség alakul ki, ami következményes vérzést okozhat az alsó légutakban. A rendszeresen ismétlődő vérzés gyulladásra vezethet. Ezek alapján, a felső és alsó légutakat egy egységként, mindenre kiterjedően kell vizsgálni bármely szakaszra jellemző tünetek jelentkezése esetén. Meglepő eredmény volt, hogy a klinikára nem légúti betegség miatt felvett kontroll csoport citológiai mintái sok esetben mutattak kóros elváltozást. Ennek oka lehet az országszerte előforduló poros tartási környezet és a takarmányozási szokások.