Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
» 2013. TDK
Felhívás
Meghívó 2013.
Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2013. TDK

2013. évi TDK konferencia

Probiotikumok és nátrium-n-butirát gyulladáscsökkentő hatásának modellezése vékonybélhám sejtkultúrán
Lencse Zsófia V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Farkas Orsolya, Palócz Orsolya

Absztrakt:

Napjainkban az állatorvos-tudományban egyre nagyobb szerephez jutnak a probiotikumok mint az immun-, és az emésztőrendszer támogatói. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unióban 2006. január 1-től betegségmegelőzés és hozamfokozás céljából egyaránt tiltott az antibiotikumok felhasználása. A probiotikumok jelenthetnek egy olyan alternatívát, mellyel e gyógyszerek helyettesíthetőek, esetleg kiválthatóak. Kísérleteink arra irányultak, hogy a patogén baktériumok által a bélhámban előidézett gyulladásos reakció mennyire védhető ki Lactobacillusok anyagcseretermékeivel.

Az IPEC-J2 sejteket kollagénnel bevont poliészter membrán inzerten tenyésztettük. A sejtréteg integritását transzepitheliális elektromos ellenállás (TER) méréssel követtük nyomon a növekedési szakaszban, és a kezelések alatt. A gyulladást bakteriális eredetű lipopoliszacharid (LPS) alkalmazásával váltottuk ki a sejtekben. Az LPS okozta gyulladás mértékét az IL-8 és a TNF-α relatív génexpresszió-változásának meghatározásával állapítottuk meg. A gyulladásos citokin gének kifejeződését a transzkripció szintjén qPCR (IPEC-J2 sejtekből), fehérje szinten szendvics ELISA módszerrel (bazolaterális tápfolyadékból) mértük. A vizsgált probiotikus baktériumtörzsek a következők voltak: Lactobacillus plantarum 2142 (Lp 2142), Lactobacillus plantarum 299v (Lp 299v) és Lactobacillus casei Shirota (Lc. Shirota).

A TNF-α és IL-8 gének relatív expressziója mind az 1 μg/ml, mind a 10 μg/ml LPS kezelés hatására szignifikánsan emelkedett. A probiotikus baktériumtörzsek és a Na-n-butirát gyulladáscsökkentő hatásának teszteléséhez a 10 μg/ml LPS kezelést választottuk. Az Lp 2142 13,3 v/v%-os felülúszója jelentősen csökkentette az IL-8 és a TNF-α génexpresszióját, míg az Lp 299v és az Lc Shirota alkalmazása esetében nem tapasztaltuk a fenti gének relatív expressziójának csökkenését. A sejtek Na-n-butiráttal (2mM) és LPS-sel történt együttes kezelése az IL-8 és a TNF-a gének relatív expressziójának csökkenését eredményezte.

Megállapítottuk, hogy az Lp 2142 felülúszója és a Na-n-butirát gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. További célunk más nemzetségbe tartozó (pl. Bacillus, Bifidobacterium) baktériumok gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata modellrendszerünkben, valamint más gyulladást jellemző paraméterek vizsgálata (pl. IL-6 génexpresszió és koncentráció, TLR-4 receptor vizsgálata).



Előadások listája