|
||||
Home
» Archívum
» 2013. TDK
2013. évi TDK konferenciaKovács Flóra Zsófia VI. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék Témavezetők: Dr. Tarpataki Noémi, Dr. Lajos Zoltán A Staphylococcus pseudintermedius (S.p.) baktérium természetes gazdája a kutya. Ez az opportunista kórokozó felelős a kutya bakteriális bőrgyulladásainak jelentős hányadáért. Az utóbbi években hazánkban is egyre növekvő előfordulású, meticillin-rezisztens törzsek rendkívüli kihívást jelentenek a gyakorló állatorvosok számára, hiszen a kórokozó a meticillin-rezisztencia mellett számos más, az állatgyógyászatban alkalmazható antimikrobiális szerre rezisztensnek bizonyult. E dolgozat célja felhívni a figyelmet a kórokozó jelentette veszélyekre, iránymutatást adni az in vitro antibiotikum érzékenységi eredmények alapján arról, hogy mely kemoterapeutikumokat szakszerű használni a gyógyítás során, továbbá feltérképezni a vizsgált adatok alapján az MRSP okozta bőrgyógyászati fertőzések klinikai vonatkozásait. Retrospektív vizsgálataink alapját a DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratóriumba 2008.01.01. és 2012.12.31. között beérkezett, meticillin-rezisztens S.p. identifikált törzsek adatai alkották. A vizsgált időszak alatt összesen 246 db MRSP törzs érkezett, melyeket a laboratóriumban korongdiffúziós módszerrel végzett antibiotikum-rezisztencia vizsgálatnak vetettek alá. A bőrkaparékokból származó minták egyéb adatait is elemeztük (a gazdaállat életkora, neme, fajtája, krónikus háttérbetegsége), és vizsgáltuk azok összefüggéseit Microsoft Excel 12.0 program segítségével, mely részletezésére a dolgozatban kerül sor. A west highland white terrier, francia bulldog, shar-pei, és egyéb brachycephal kutyafajták között szignifikánsan magasabb volt a MRSP előfordulása. A meticillin-rezisztencia a penicillin- és cefalosporin-származékok elleni rezisztencia indikátora, egyéb antibiotikumokra a törzsek érzékenysége a következőképpen alakult: fluorokinolonokra 13,01%, klindamicinre 4,07%, tetraciklinre 21,30%, kloramfenikolra 79,39%, gentamicinre 4,08%, amikacinra 89,73%, rifampicinre 98,28%, eritromicinre 2,45% és szulfametoxazol/trimetoprimre 4,94% érzékenynek bizonyult. Vankomicin-rezisztencia nem fordult elő. Mupirocinra és fuizidinsavra csak egy esetben mutatkozott rezisztencia. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a meticillin-rezisztencia mellett majdnem minden esetben együttes rezisztencia volt tapasztalható más antibiotikus szerek ellen. Felmérésünk jelentőségét növeli, hogy eddig nem készült hasonló hazai felmérés a témában. Előadások listája |