2013. évi TDK konferencia

Az adenovírusok (AdV)(Adenoviridae) ikozaéder alakú, közepes méretű, burok nélküli, duplaszálú DNS genommal rendelkező vírusok. Eddig minden főbb gerinces osztályban kimutatták jelenlétüket, ennek megfelelően igen változatosak. Az egyes típusok ritkán lépik át a faji határokat, így jó modellek koevolúciós vizsgálatokhoz. Az AdV-okat jelenleg 5 genusba sorolják, ezek közül az Atadadenovirus tagjait először kérődzőkben, majd madarakban és erszényesekben írták le. Csak később – már a molekuláris biológiai módszerek elterjedése után – hüllőkből kimutatott új AdV-ok és az első, kígyó-eredetű teljes genom megismerésével feltételezték a genus pikkelyes hüllő eredetét. A korábbi vizsgálatok, főként fogságban tartott és elpusztult hüllők mintáinak szűrésével, kb. 10%-os prevalenciát állapítottak meg, miközben a filogenetikai elemzések megerősítették a pikkelyes hüllő-eredetet. Érdekes módon a legújabban felfedezett teknős-eredetű AdV-ok egy különálló ágon helyezkednek el a törzsfán, és egyik elfogadott nemzetségbe sem sorolhatók.

A jelen TDK munka elsődleges célja további hüllő-eredetű minták vizsgálata volt az adenovírusos fertőzöttség kimutatására, valamint a Squamata eredet megerősítésére, és a teknős-AdV-ok evolúciójának további felderítésére. Mivel az AdV diverzitás és abundancia szempontjából eddig még nem végeztek felméréseket szabadon élő, egészséges állatokban, ez is munkám célkitűzései között szerepelt.

Az Egyesült-Államokból származó, egy halgazdaságban szabadon élő, látszólag egészséges hüllők mintáinak PCR-es szűrését végeztük el. A DNS-t alkoholban tartósított kloákatamponokból izoláltuk. A kétkörös, konszenzus primereket alkalmazó PCR során kapott termékeket szekvenáltuk, majd törzsfarekonstrukciót végeztünk.

Összesen 73 mintát szűrtem, melyek közül 51 származott különböző teknős fajokból de ezek mind negatív eredményt adtak, ugyanúgy mint az egyetlen kétéltű-eredetű minta. Az eddigi vizsgált 21 pikkelyes hüllő mintában két esetben mutattunk ki adenovírusos fertőzöttséget, ami ezen a gazda csoporton belül 9,5 %-os prevalenciát jelent. Egy gabonasikló (Pantherophis guttatus) mintájában a kígyó-adenovírus 1-es típusát azonosítottuk (SnAdV-1), aminek már teljes genom-szekvenciája ismert. Egy, a tudomány számára új AdV került kimutatásra egy floridai vízisiklóból (Nerodia fasciata). A virális DNS-polimeráz génből kinyert, 300 bp hosszú szakasz alapján ez is az Atadenovirus nemzetségbe sorolható be, hasonlóan az eddig kimutatatott minden pikkelyes hüllő AdV-hoz. Ez megerősíti a hipotézist, miszerint ez a genus Squamata-eredetű.

Figyelembe véve az élő állatokban megállapított prevalencia adatokat, a pikkelyes hüllőkben az adenovírus valószínűleg csupán gyengültségi kórokozóként van jelen, ellentétben a madarakat és emlősöket fertőző, komoly megbetegedéseket okozó atadenovírusokkal. Ez tovább erősíti a nemzetség pikkelyes hüllő eredetét.