Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
» 2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK

2019. évi TDK konferencia

Szarvasmarhák szubklinikai tőgygyulladását okozó Staphylococcus aureus törzsek biofilmjének károsítása szubsztituált cisztein-származékokkal és természetes illóolajokkal
Juhász Orsolya VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Jerzsele Ákos

Absztrakt:

A szubklinikai tőgygyulladás jelentős gazdasági károkat és élelmiszerhigiéniai problémákat okoz világszerte tejelő tehenészetekben. A Staphylococcus aureus, a szubklinikai tőgygyulladás egyik fontos kórokozója gyakran képez biofilmet a tőgyben, amely jelentősen megnehezíti eradikációját. A sikeres gyógykezeléshez elengedhetetlen biofilmellenes hatóanyagok alkalmazása, amelyek elősegítik az antibiotikumok hatékonyságát. Kutatásunk célja olyan alternatív hatóanyagok keresése volt, amelyek antimikrobiális és biofilmellenes hatást mutatnak, így akár önmagukban, akár antibiotikumokkal kombinációban segíthetik a S. aureus által okozott szubklinikai tőgygyulladás kezelését. Vizsgált hatóanyagaink az N-acetil-cisztein és három, kutatócsoportunk által szintetizált szubsztituált cisztein-származék, illetve három különböző természetes, növényi eredetű illóolaj voltak.

A szubsztituált cisztein-származékok in vitro hatékonyságának vizsgálatánál a kórokozó által termelt biomassza mennyiségét kristályibolya festéssel, míg a biofilmben lévő életképes baktériumok mennyiségét MTS-formazán (metiltetrazólium só) vitális festéssel állapítottuk meg. Az illóolajok esetén a biofilmfeltörés mértékét MTS-formazán festéssel, a feltételezett antimikrobiális hatásukat pedig MIC- (minimális gátló koncentráció) értékeik meghatározásával vizsgáltuk. Kutatásunkat az alkalmazott festési módszereink pontos kidolgozásával indítottuk. A biofilmfeltörő hatás vizsgálatakor a törzseket 9 órán keresztül, 37ºC-on inkubáltuk 96-lyukú lemezeken biofilmtermelés céljából, majd a termelődött biofilmre tettük rá vizsgált hatóanyagainkat. A biofilmfeltörő képességet további 18 óra inkubáció után állapítottuk meg. Az antimikrobiális hatás vizsgálatánál a baktériumszuszpenziók és a hatóanyagok egyszerre kerültek a lemezekre, majd 24 óra inkubáció után szabad szemmel állapítottuk meg a gátló koncentrációt.

A vizsgált illóolajok és az egyik, kutatócsoportunk által szintetizált cisztein-származék hatékonyan képes feltörni a S. aureus törzsek által termelt biofilmeket. Antimikrobiális hatásukkal az illóolajok segítséget nyújthatnak a planktonikus, szabadon úszó baktériumsejtek elpusztításában is. Ezen hatóanyagok alkalmazása előrelépést jelenthet a S. aureus által előidézett szubklinikai tőgygyulladás gyógykezelésében.



Előadások listája