| 
  ||||
      Home
      » Archívum
      » 2019. TDK
      2019. évi TDK konferenciaSebők Csilla VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék Témavezetők: Dr. Neogrády Zsuzsanna, Oláhné Dr. Orbán Kata Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír mind az állat-, mind a humán orvoslás területén a fokozott mértékben terjedő antibiotikum-rezisztencia, melyben kiemelt szerepet játszik a haszonállattartás túlzott antibiotikum-felhasználási gyakorlata. Ez az emberiségre tekintve rendkívüli kockázattal bír, épp ezért előtérbe került az olyan vegyületek kutatása, melyek részben vagy egészben helyettesíthetik az antibiotikumok használatát. Az antimikrobiális peptidek (AMP-k) ebből a szempontból ígéretesnek bizonyulnak. A veleszületett immunrendszer részeként mikrobaellenes hatással rendelkeznek, valamint csökkenteni képesek a bakteriális fertőzések következtében kialakuló gyulladást. Kutatómunkánk során csirke eredetű primer májsejt és nem-parenchymalis sejt monokultúrákon, valamint ezen sejttípusokból létrehozott ko-kultúrákon tanulmányoztuk a chicken heterophil peptide-1 (CHP-1) nevű antimikrobiális peptid gyulladáscsökkentő hatását. A gyulladást lipopoliszacharid (LPS) kezeléssel váltottuk ki, majd a sejtek metabolikus aktivitását CCK-8 teszttel vizsgáltuk. A gyulladáscsökkentő hatást az interleukin-6 koncentrációjának mérésével, valamint az oxidatív stressz Amplex Red módszerrel történő vizsgálatával határoztuk meg. Az LPS-t 0, 1, 10 és 50 µg/ml koncentrációban, a CHP-1-et pedig 0, 0,5 és 5 µg/ml koncentrációban alkalmaztuk. A sejteket a kiegészített tápfolyadékkal 8 órán át inkubáltuk. A CCK-8 teszt eredményei alapján a májsejt monokultúrák esetében az alacsony koncentrációjú CHP-1 kezelés nem tudta szignifikánsan befolyásolni a sejtek metabolikus aktivitását, míg a magas koncentrációjú kezelést követően szignifikáns emelkedést tapasztaltunk. A ko-kultúrákon egyik CHP-1 kezelés esetén sem volt kimutatható szignifikáns változás. Méréseink alapján mind a májsejt monokultúrákon, mind a ko-kultúrákon a sejtek H2O2-termelése szignifikánsan csökkent az alacsonyabb koncentrációjú CHP-1 kezelést követően, míg szignifikánsan nőtt a magasabb koncentrációjú kezelés hatására szinte minden LPS-koncentráció alkalmazásakor. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a májsejt monokultúrák esetében az alacsonyabb koncentrációjú CHP-1 kezelés nem tudta szignifikánsan befolyásolni az IL-6 termelést, viszont a magasabb koncentráció szignifikánsan emelte a vizsgált interleukin mennyiségét a tápfolyadékban minden LPS kezelés esetében. A ko-kultúrákon az alacsonyabb koncentrációjú CHP-1 szignifikánsan csökkentette az IL-6 termelését szinte mindegyik LPS kezelés mellett, míg a magasabb koncentráció szignifikánsan emelte az IL-6 mennyiségét a tápfolyadékban az LPS-mentes sejteken és az 1 µg/ml LPS kezelések esetén. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérleteink során is alkalmazott 0,5 µg/ml koncentrációjú AMP kezelés kedvező irányba befolyásolhatja a sejtek oxidatív státuszát, illetve mérséklő hatást gyakorolhat a gyulladásos folyamatok esetében, azonban az általunk vizsgált AMP 5 µg/ml koncentráció mellett már kedvezőtlen hatással lehet a sejtekre. Előadások listája  |