Sertés vágóhídi mintákból származó Escherichia coli törzsek antibiotikum-rezisztenciájának felmérése
Moldován Panna V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Somogyi Zoltán

Absztrakt:

Napjaink egyik legmeghatározóbb, az egész világot érintő problémája az egyre nagyobb mértékben terjedő antibiotikum-rezisztencia. A folyamat eredményeképpen az antibiotikum kezelésnek ellenálló, ún. multirezisztens baktériumtörzsek jelennek meg a humán- és az állategészségügyben. A törzsek kiszelektálódásának főinduktora a helytelen, szubterápiás dózisban alkalmazott antibakteriális kezelések. A nem megfelelő ideig alkalmazott vagy eleve nem a legmegfelelőbb hatóanyag választása jelentősen megemeli a rezisztens törzsek terjedését.

Az állatorvosoknak ezért kell felelősségteljesen megválasztani, hogy az adott beteg egyedet vagy állományt milyen kezelési protokollban részesítik. Főleg a haszonállatok terápiájánál kell ügyelni a hatóanyag megválasztásnál, ugyanis egy humángyógyászatban is alkalmazott antibiotikum meggondolatlan használatával az embereket is veszélyeztető, kezelhetetlen fertőzéseket okozó rezisztens baktériumtörzsek szelektálódnak ki. Ezek a kórokozók a húsipari termékekkel pedig bekerülnek az élelmiszerláncba. Mind ez azért jelent óriási problémát, mert a legnagyobb mennyiségű antibiotikumot felhasználó állattenyésztési ág a sertéságazat és a boltok polcairól lekerülő hústermék is leggyakrabban ebből az ágazatból származik.

Kutatásunk során egy magyarországi vágóhíd bélüzemében közel 100 db sertésből vettünk vastagbél eredetű nyálkahártya tamponmintát. A mintákból szelektív táptalajok segítségével 80 db Escherichia coli törzset izoláltunk. Később a törzsek antibiotikum-érzékenységét in vitro körülmények között, mikrohígításos módszerrel állapítottuk meg ötféle, a sertés ágazatban előszeretettel alkalmazott hatóanyagra. A vizsgálat során kapott MIC értékek (minimális gátló koncentráció – minimal inhibitory concentration) számszerűsítik a törzsek érzékenységét az adott hatóanyagokkal szemben. Így felmérhető, hogy milyen E.coli törzsekkel kerülhetnek kapcsolatba a sertéshús fogyasztók. A vizsgált törzsek több mint 90%-ka mutatott rezisztenciát amoxicillinre. A többi hatóanyagra (gentamicin, enrofloxacin, ceftiofur, kolisztin) a törzsek többsége érzékenynek bizonyult.

Előadások listája