Ductus Arteriosus Botalli Persistens miatt sebészeti ellátásban részesült 21 kutya perioperatív klinikai adatainak prospektív elemzése (2017-2019)
Velich Nikolaus Clemens VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Sebészeti Tanszék
Témavezető: Dr. Németh Tibor

Absztrakt:

Előzmények, célkitűzés: A Dustus Arteriosus Botalli Persistens (PDA) sebészeti ellátása során nyert perioperatív klinikai adatok prospektív elemzésével a gyakorlat számára hasznos korrelációkat kívántunk vizsgálni. Két hipotézist állítottunk fel: (1) fiatal betegekben kisebb valószínűséggel alakul ki szignifikáns reflex-bradycardia (Branham-reflex) a PDA lekötését követően; (2) fiatal betegekben a bal szívfélben aktívabb a bal szívfél-tágulat posztoperatív regressziója.

Anyag és módszer: 2017 és 2019 között az Állatorvostudományi Egyetem kisállatsebészetére beutalt és sebészi ellátásban részesült 21 PDA-s kutya beteg klinikai adatainak (nacionálé, klinikai státus, aneszteziológiai adatok, pre- és 4 hetes posztoperatív kardiológiai vizsgálat, tulajdonosi vélemények) prospektív analízise.

Eredmények: Logisztikus regressziós analízissel nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az életkor illetve a testtömeg és a Branham reflex jelentkezése között (p= 0.749; p=0.340). A vizsgálat betegpopuláció ivari megoszlása alapján megállapítható, hogy mintegy 9-szer nagyobb a reflex-bradycardia jelentkezésének az esélye, bár ez az eredmény sem volt szignifikáns (p=0.1026). A posztoperatív kardiológiai adatbázis 12 betegre nézve volt teljes. Ennek alapján korreláció volt megállapítható a beteg kora illetve testtömege és a bal pitvar/aorta (LA/Ao) posztoperatív értéke esetében. Egy hónap életkor-növekedés 0,0015 posztoperatív LA/Ao értékemelkedésnek felelt meg a preoperatív értékhez képest (p=0.8238). A testtömeg esetében 1 kg testtömeg-emelkedés 0,0088 mm-rel posztoperatív LA/Ao értéknek felelt meg a preoperatív értékkel összehasonlítva (p=0 .43777).

Következtetések: A perioperatív klinikai adatok elemzése alapján az (1) hipotézist el kellett vetnünk, mivel nem tudtunk korrelációt igazolni az életkor és a Branham-reflex PDA lekötését követő jelentkezése között. Ellenben a (2) hipotézis igazolást nyert, mivel a vizsgált betegpopuláció esetében a fiatalabb egyedek gyorsabb kardiológiai morfológiai javulást mutattak. Érdekességként szintén megállapítható volt, hogy a nagyobb testű fajták egyedei intenzívebb kardiológiai javulást mutattak legalább is az alacsonyabb LA/Ao érték vonatkozásában a PDA ligatúrát követően.

Előadások listája