2019. évi TDK konferencia

A mézelő méhek jelentős beporzók, és mint ilyenek, a takarmány- és élelmiszeriparban fontos szerepet töltenek be, így védelmük elsődleges feladat. A jellemzően monokultúrás mezőgazdaság, a változó időjárás, a növényvédőszerek alkalmazása, és a patogén mikroorganizmusok csak néhány példa a méheket érő környezeti hatásokra, amik befolyásolhatják az életképességüket, élettartamukat, és termelésüket.

A kutatásomban három telephelyen két-két, a Fulmer Gmbh. tulajdonában álló méhcsalád Nosema- és RNS-méhvírus-fertőzöttségét, valamint a méhekre ható környezeti hatások (a külső levegő hőmérséklete, a levegő relatív páratartalma, és harmatpont) összehasonlítását végeztem egy éven keresztül. Ezen túl a pogányi telephely méheinek bélcsatornája metagenetikai vizsgálatnak is alávetettem.

A vizsgált telephelyek méhcsaládjai eltérő termelési mutatókkal rendelkeznek. Ezt a termelésbeli különbséget a hipotézisem szerint valamilyen külső tényező okozza, mivel minden telephelyen azonos technológiát alkalmaznak.

A három telephely kiválasztásánál a szempont az volt, hogy a kutatásban egy általánosságban gyenge, egy közepes erősségű, és egy erős méhcsaládokkal rendelkező telephely kerüljön kiválasztásra. A három helyszínen meteorológiai állomást helyeztem el, valamint élő méheket befőttes üvegbe gyűjtöttem, majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságába szállítottam őket, ahol a Nosema- és a vírusfertőzöttségre derítettek fényt. A méh-metagenom vizsgálathoz a méhek szárazjégre tétele után a bélcsatornájuk eltávolítására volt szükség, amiből a SeqOmics Kft. állapította meg, hogy milyen mikroorganizmusok találhatók meg ott.

Nosemával való kisebb-nagyobb mértékű fertőzöttség a kutatásom egy éve alatt minden méhcsaládban előfordult. RNS-vírusfertőzöttséget tekintve az öt vizsgált méhvírus (heveny méhbénulás vírus, fekete anyabölcső vírus, krónikus méhbénulás vírus, deformált szárny vírus, költéstömlősödés vírus) közül csak a krónikus méhbénulás vírus nem fordult elő egyszer sem, semelyik méhcsaládban. A méh-metagenom vizsgálattal kimutatásra került az Apis mellifera filamentosus virus, valamint számos tejsavbaktérium, és emlősök bélcsatornájában előforduló baktérium is.

Szakdolgozatom rávilágít, hogy a méhek pusztulását és termelésük csökkenését nem egy, hanem számos tényező okozza: az időjárási jelenségek, az agresszív növényvédő szerek és a patogén mikroorganizmusok együtt több oldalról gyengítik a méheket. A probléma rendkívül komplex, és sürgetően megoldást kíván, így további kutatást igényel.