Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
» 2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK

2019. évi TDK konferencia

Kvercetin és metilezett származékainak hatása sertés bélhámsejteken
Hebenstreit Simon VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Karancsi Zita, Dr. Farkas Orsolya

Absztrakt:

A flavonoidok jótékony hatása az állati és emberi szervezetre régóta ismert. Számos tanulmány bizonyítja, hogy gyulladáscsökkentő, daganatellenes, antibakteriális hatással is rendelkeznek. Korábban elfogadott volt, hogy a fent említett pozitív hatások antioxidáns kapacitásukkal vannak kapcsolatban, ami szoros összefüggésben áll a hidroxilcsoportok számával és elhelyezkedésével a molekulákon. A hidroxiflavonoidokon kívül a metilcsoportokkal rendelkező flavonoidok is jelentős antioxidáns hatással rendelkeznek, ami annak tulajdonítható, hogy képesek különféle protein kináz jelátviteli utakat módosítani a sejtekben. A metilezett flavonoidok bélrendszerre gyakorolt hatásáról azonban nem áll rendelkezésünkre sok információ. A baktériumok okozta fertőzések és az oxidatív stressz következményeképpen létrejött bélrendszeri megbetegedések jelentős gazdasági károkhoz vezetnek. Az alternatív táplálék és takarmány kiegészítők, mint pl. a kvercetin és metilezett származékai, hatékonyak lehetnek a fent említett betegségek megelőzésében.

Vizsgálataink során a kvercetin, valamint származékainak (3-O-metilkvercetin és 3’,7-dimetilquercetin, más néven ramnazin) hatását vizsgáltuk lipopoliszacharid (LPS) által kiváltott oxidatív stressz esetén IPEC-J2 nem-transzformált sertés bélhámsejteken. Továbbá vizsgáltuk a flavonoidok hatását a bélhámsejtek morfológiájára.

A sejteket 24-lyukú edényben tenyésztettük, míg egy rétegben benőtték a rendelkezésükre álló felületet. Az oxidatív stresszt Salmonella Typhimurium LPS kezeléssel (10 µg/ml) váltottuk ki. A sejteket a kvercetinnel és származékaival önmagukban (25, 50 µM), illetve LPS-sel együtt is kezeltük. Az extracelluláris H2O2 meghatározásához a lumineszcens ROS-Glo módszert alkalmaztuk. A sejtek másik részét Aclar filmen tenyésztettük, majd a flavonoidokkal (25 µM) történő kezelés után előkészítettük őket az elektronmikroszkópos (EM) vizsgálathoz. Az EM képeket az ImageJ programmal értékeltük.

Megállapítottuk, hogy a kvercetinnel és származékaival történő kezelés jelentősen csökkentette az extracelluláris H2O2 mennyiségét a kontroll sejtekhez képest. Az EM eredmények alapján úgy látszik, hogy a flavonoidok hatására csökkent a sejtekben a vakuólumok száma és mérete, a mikrovillusok száma pedig növekedett. Jövőbeli terveink közt szerepel, hogy vizsgáljuk a flavonoidok hatását a morfológiára LPS által kiváltott oxidatív stressz esetében is.



Előadások listája