Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
» 2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK

2019. évi TDK konferencia

A hazai juhállományok haemonchosisának vizsgálata kérdőíves és molekuláris biológiai módszerekkel
Ambrusics Petra VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Farkas Róbert

Absztrakt:

Az oltógyomorban élősködő Haemonchus contortus a legeltetett juh- és kecskeállományokban számottevő állategészségügyi és gazdasági kárt okoz világszerte. A parasitosis az utóbbi évtizedben kontinensünkön is az érdeklődés középpontjába került, ami a klímaváltozással és az anthelmintikumokkal szembeni rezisztencia gyakoribbá válásával függ össze. A H. contortus hazai jelenléte régóta ismert, de a mai napig nincsenek adatok a juhállományok fertőzöttségéről, állategészségügyi és gazdasági jelentőségéről. Petevizsgálattal e fonálféregfaj okozta parasitosis nem állapítható meg, - a harmadik stádiumú lárvák tenyésztése és morfológiai vizsgálata időigényes és nagy tapasztalatot igényel. Az országos kérdőíves felmérés mellett hazánkban elsőként alkalmazott kétféle molekuláris biológiai módszerrel vizsgáltuk az élősködő előfordulását juhállományokban.

A 911 kitöltött kérdőív közül hat helyről jelezték a haemonchosis előfordulását, a bántalomra jellemző vérszegénységet és áll alatti ödémát többen észlelték. Az ország 14 megyéjében tartott 37 állományban egy alkalommal ún. pool bélsármintákat gyűjtöttünk. A gyomor- és bélférgek strongylida-típusú petéit mini-FLOTAC módszerrel vizsgáltuk. Egy hely kivételével a többi mintában előfordultak strongylida-típusú peték. Összesen 10 juhászat mintáiból kimosott petékből NucleoSpin Tissue© (Macherey-Nagel) kittel történt a DNS kivonása. Hagyományos polimeráz reakcióval (PCR) és a DNS egy másik amplifikációs módszerével (Loop-mediated isothermal amplification, röviden LAMP) vizsgáltuk a H. contortus előfordulását. A PCR vizsgálatokban boncolás során talált adultokból kivont DNS-t használtunk pozitív kontrollként. A LAMP esetében pozitív kontroll a kit pozitív kontroll DNS reagense, negatív kontroll PCR víz volt. A petékből kinyert DNS-sel kapott PCR termékeket szekvenáltattuk. Összesen hat megye egy-egy olyan állományában állapítottuk meg a fonalféregfaj előfordulását, amelyről korábban nem tudtak.

Az országos kérdőíves és a hazánkban elsőként alkalmazott molekuláris parazitológiai vizsgálatok eredményei hozzájárulnak a jelentős kártétellel járó haemonchosissal kapcsolatos ismereteink bővüléséhez. A LAMP módszerrel rövid időn belül megállapítható az állományok H. contortus okozta fertőzöttsége. Ez a módszer a konvencionális PCR-hez képest 10-szer érzékenyebb, egy gramm bélsárban lévő két pete esetén is megbízható eredményt ad.



Előadások listája