Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
» 2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK

2019. évi TDK konferencia

Macskák gennyes méhgyulladásának (pyometra) előfordulása az elmúlt 10 évben
Vancsisin Nóra Kitti VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Erdei Kristián, Dr. Cseh Sándor

Absztrakt:

A pyometra, másnéven gennyes méhgyulladás egy, a macskákban ritkábban előforduló betegség. A betegség endokrin háttere és kórfejlődése még nem teljesen tisztázott ebben az állatfajban. Ezek miatt kevéssé vizsgált más országokban, és Magyarországon is.

A vizsgálat során az Állatorvostudományi Egyetem Kisállat Klinikáján gyűjtöttem adatokat a szülészeti részlegen való előfordulásról és ellátogattam a három legnagyobb budapesti állatkórházba: a PrimaVet Kisállat-rendelőintézetbe, a Budatétényi Állatkórházba, valamint a FeliCaVet Állatkórházba. Az adatokat 2019 áprilisa és szeptembere között gyűjtöttem. A reprezentativitás biztosítása érdekében az elmúlt 10 év adatait dolgoztam fel.

Valamennyi állatkórházba személyesen mentem el és gyűjtöttem ki az általuk használt számítógépes program segítségével a pyometrával kezelt macskák számát és róluk a további adatokat. A vizsgálat alatt 144 macska adatait dolgoztam fel.

Az adatok alapján a macskák általában idősebbek, átlagéletkoruk 6,5 év. Fajtájukat tekintve többnyire (76,2 %) az európai rövidszőrűre keresztelt egyszerű házimacskákról van szó. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy hazánkban a macskatartók nem valamilyen egzotikus fajtát tartanak, hanem többnyire a házimacskát. Az állatok túlnyomórészt, 96,15 %-ban intakt nőstények, de előfordul ivartalanított egyed is 3,85 %-ban, melynek oka feltehetően valamilyen csonk visszamaradás az ivartalanítás után, ám ezen ok biztos feltárása további vizsgálatokat igényel. Láthatóan többnyire a hosszútávon legbiztosabb és legbiztonságosabb módszert alkalmazzák itthon az állatorvos kollégák a pyometra kezelésében, az állatok 80,75 %-a ivartalanításra kerül, méghozzá a méhet is eltávolító ovariohisterectomia nevű módszerrel. Konzervatív kezelést a macskák 14,49 %-a kapott, a tulajdonos kérésére, jó fizikai állapot és kielégítő vizsgálati eredményt követően. További 4,76 % a tulajdonos kérésére nem részesült kezelésben, vagy elaltatásra került. A betegség talán legfeltűnőbb tünete, a hüvelykifolyás a vizsgált rendelőintézetekben 41,98 %-ban volt jellemző az állatokra. Az legjellemzőbb tünet hazánkban a letargia, mely az állatok 46,69 %-nál fordul elő. Ezeken kívül jellemző tünet a hasi tapintat során jelentkező unduláció, vagy hasi diszkomfort jelzése, mely a macskák 43,53 %-ban jelentkezett. Láz az állatok 29,25 %-ra volt jellemző, PU/PD pedig mindössze 11,34 %-ra. Az esetek többségében ultrahangos vizsgálat során nyert bizonyosságot a diagnózis, az esetek 62,36 %-ban a következő tünetekkel: megvastagodott méhfal, kitágult méhlumen, és az esetlegesen ott felhalmozódott folyadék. Perforáció és szabad hasűri folyadék is előfordult az esetek 4,17 %-ban.



Előadások listája