2019. évi TDK konferencia

A hüllők ivarát bizonyos fajoknál, már a kikelés/születés pillanatában meg lehet állapítani és vannak melyeknél a keltetés hőmérsékletével predesztinálni lehet az új generáció nemét. Azonban sok fajnál kifejlett korban sem kifejezett az ivari dimorfizmus. A nőstény és hím egyedek nemének meghatározása napjainkban elengedhetetlen része az állattartásnak és a fajvédelemnek egyaránt. Kutatásunk során, azokra a fajokra fókuszáltunk, melyeknél az ivari kétalakúság egyáltalán nem, vagy csak bizonyos életkorban kifejezett.

Vizsgálatainkhoz a legkevésbé invazív, de megbízható eredményeket mutató módszert kerestük, mely az egyre növekvő hüllőtartási igényeket is képes kiszolgálni a kisállat praxisban. Ezen tényezők alapján a röntgen kontrasztanyagos vizsgálat mellett döntöttünk. A módszerről kevés információ lelhető fel hüllők vonatkozásában, így sok részletét saját magunknak kellett kidolgozni, a legtöbb vizsgálatot mi végeztük el elsőként a kutatott fajokon.

A vizsgált fajok anatómiájának áttekintése után, meg kellett találni a megfelelő rögzítési technikát, kontrasztanyagot és injektáló applikátort választottuk ki. A megfelelő eszközök segítségével, az állatok hemipenisét/hemiclitorisát tartalmazó üregbe juttattuk a kontrasztanyagot. Az üregek manuális feltöltését követően ventrodorsalis, dorsoventralis és laterolateralis felvételeket készítettünk. Ezt követte a felvételek értékelése, melynek során a kontrasztanyag által kirajzolt morfológiai eltérések alapján különböztettük meg a hím és női ivarszerveket. Vizsgálatainkat magán állattartók hobbi- és tenyészpéldányain, illetve állatkertek gyűjteményéből származó egyedeken végeztük el. Kutatásunk során, több mint 20 faj egyedeit vizsgáltuk meg, melyek mind a gyíkok alrendjébe tartoztak, ezek nagy részét még senki nem tanulmányozta hasonló módszerrel.

Eredményeinket a jövőben szeretnénk az ex- és in situ fajvédelemben felhasználni, bevezetni a gyakorlatba. Újabb, a hüllők osztályába tartozó állatoknál tervezzük meghatározni azokat a támpontokat, melyekből egyértelmű következtetéseket vonhat le a vizsgáló az egyedek ivarát tekintve, mindezt a legbiztonságosabb módon.