Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
» 2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK

2019. évi TDK konferencia

Menhelyekre érkező kutyák zoonotikus jelentőségű vektor-borne kórokozóinak vizsgálata
Rózsa Bernadett VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Farkas Róbert

Absztrakt:

A vizsgálatok arra irányultak, hogy a menhelyekre bekerült kutyák között előfordul-e vérszívó élősködőkkel (kullancsok, bolhák, csípőszúnyogok) terjedő olyan kórokozó(k), amely(ek) az emberek (ottani dolgozókra, önkéntesekre, örökbefogadó személyek) egészségére veszélyt jelenthet(nek).

Tekintettel a közegészségügyi veszélyt jelentő kétféle dirofilariosis hazai előfordulására, egy-egy budapesti, Pest megyei, pécsi és barcsi menhelyen tartott 155, 8 hónaposnál idősebb kutya vizsgálata történt. Ezeket az állatokat több mint 30 környékbeli és távolabbi településéről vitték be az elmúlt évben. A kutyákkal kapcsolatos adatok (pl. származási hely, kor, ivar) felvételét követően egy alkalommal vérmintát vettünk. A zoonotikus jelentőségű kórokozók (Dirofilaria-fajok, Anaplasma phagocytophilum, Borrelia burgdorferi és Bartonella henselae) vizsgálata parazitológiai (natív és módosított Knott-féle módszer), szerológiai (DiroCHEK, IDEXX SNAP 4Dx Plus) és/vagy molekuláris biológiai módszerrel a tanszéken történt.

A vizsgált kórokozók közül legtöbb kutya dirofiláriával volt fertőzött, a D. repens és/vagy a D. immitis előfordulásának prevalenciája 27,7% volt. A 155 kutya közül 33 (21,3%) hordozta a bőrférgességet okozó D. repens mikrofiláriát. E faj közegészségügyi jelentősége hazánkban több évtizede ismert, évente több ember fertőzöttségét állapítják meg. A szívférgességet okozó D. immitis 17 (11,0%) kutyában, ezek közül 5 állatnál okkult dirofilariosisként fordult elő, valamint 7-ben egyidejűleg mindkét parasitosist megállapítottuk. Az ember macskakarmolás betegségét okozó, bolhákkal, mint vektorokkal terjedő Bartonella henselae DNS-e egyik vérmintában sem fordult elő. Szerológiai vizsgálattal öt kutya volt szeropozitív Anaplasma phagocytophilumra, Borrelia burgdorferi fertőzöttséget nem találtunk.

A vizsgálatok eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a menhelyekre került kutyák forrásai lehetnek az ott és a környéken tartott társaik vektor-borne bántalmainak. E kórokozók közül több az állategészségügyi jelentőségük mellett hazánkban is veszélyt jelentenek a környezetükben élő emberekre is.



Előadások listája