Astrogliasejtek szerepének vizsgálata a neuroinflammáció kialakulásában, valamint a teofillin erre gyakorolt hatása
Kerek Ádám VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Jócsák Gergely, Dr. Kiss Dávid Sándor

Absztrakt:

A neuroinflammáció a központi idegrendszerben zajló gyulladásos válasz, mely számos betegség patogenezisében szerepet játszik. A (kór)folyamat kialakításáért elsősorban a mikrogliák és asztrogliák felelősek különféle citokinek termelése révén. Ebben közvetett, ámbár jelentős szereppel bír a glutamináz enzim, ezáltal nyitva teret ezen enzim terápiás célú gátlásához. A közelmúltban egy foszfodiészteráz (PDE) gátló hatóanyagról igazolódott a glutamináz enzim gátló hatása is, de a gyógyszercsalád többi vegyületéről ilyen tekintetben ezidáig nincs ismeretünk.

Kutatásunk során egy olyan in vitro modellt alakítottunk ki, mely alkalmas az asztrogliákban jelen levő glutamináz enzim gátlásának vizsgálatára. Ennek során patkány primer asztroglia kultúrát hoztunk létre, melyből a konfluencia elérése utána egy kémiai kezelés által eltávolítottuk a mikrogliák nagy részét, így nyerve nagy tisztaságú asztroglia sejtkultúrát. A sejtek kezeléséhez használt ágensek, úgymint ammónia, zaprinast, teofillin és 6-diazo-5-oxo-L-norleucin (DON) sejthalálra gyakorolt hatását propidium-jodid (PI) és neutrál vörös felvétel valamint laktát dehidrogenáz (LDH) aktivitás meghatározás révén is vizsgáltuk. Ezt követően a sejteket ammóniával való kezelés után/kezelés nélkül inkubáltuk zaprinasttal, teofillinnel és DON-nal és a glutamináz aktivitás változását kolometriás eljáráson alapuló glutamát esszé kitekkel mértük meg.

A citotoxicitási vizsgálatok során a PI általi fluoreszcencia intenzitás nem bizonyult konzekvensnek, de a neutrál vörös-felvétel és LDH aktivitás mérések alapján meghatározható volt az optimális kezelési koncentráció és időtartam. Így végül teofillinből a 300 és 500 uM-os, zaprinastból a 100 és 300 uM-os, DON-ból pedig a 100 uM-os koncentrációk kerültek kiválasztásra ezen vegyületek glutamináz gátló hatásának vizsgálata céljából. A kezelések hatására bekövetkező glutamát-szint változása mérhető volt az általunk alkalmazott spektrofotometriás eljárás segítségével, de az előzetes eredményeink további vizsgálatokat igényelnek.

Előadások listája