Az ellést követő napon adott megelőző kezelés-kombináció hatása a tejelő tehenek termelési és állat-egészségügyi mutatóira
Sulyok Dóra V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Fodor István

Absztrakt:

A nagy létszámú, intenzív tejelő tehenészetekben az ellés körüli, ún. tranzíciós időszak menedzselése kiemelkedően fontos, mivel ebben az időszakban számos olyan állat-egészségügyi probléma jelentkezik, ami befolyásolja a termelési és gazdasági eredményeket. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk egy több összetevőből álló megelőző kezelési protokoll tejtermelésre, kiesésre és a főbb állat-egészségügyi mutatókra gyakorolt hatását egy hazai tehenészetben.

Vizsgálatunkat egy dunántúli nagy létszámú tejelő tehenészetben végeztük. A kezelt csoport egyedei a 2019. május 12. és június 12. között ellett tehenek voltak, amelyek az ellést követő napon egy probiotikum bóluszból, propilén-glikolból és kalciumtartalmú bóluszból álló kombinációt kaptak (n=122). A kontroll csoport egyedei 2018. május 12. és június 12. között ellettek, és nem részesültek megelőző kezelés-kombinációban (n=92). A tehenek vizsgált mutatóit a számítógépes telepirányítási szoftverből kinyert adatok alapján elemeztük. A vizsgált időszakban nem történt olyan változás a menedzsmentben, ami befolyásolhatta volna eredményeinket. A statisztikai elemzés során lineáris és logisztikus regressziós modelleket alkalmaztunk.

A kezelt csoportban 235,7 kg-mal nagyobb volt a laktáció első 100 napjának tejtermelése a kontroll csoporthoz képest (95% konfidencia-intervallum [CI]: -28,2–499,6 kg, p=0,0796). A kezelt egyedeknél a klinikai tőgygyulladás esélye 0,41-szeres volt a kontroll tehenekhez képest az ellést követő 60 napban (95% CI: 0,18–0,89, p=0,0242). A kezelt csoportban a sántaság előfordulása 79%-kal kisebb volt (95% CI: 0,12–0,97, p=0,0326), ill. kisebb eséllyel estek ki az állományból az ellést követő 60 napban a kontroll csoporthoz képest (esélyhányados: 0,27, 95% CI: 0,12–0,55, p=0,0003). Az ellést követő 60 napon belüli vemhesülés, a méhgyulladások előfordulása, ill. a laktáció első 100 napjában termelt tej zsír- és fehérjetartalma tekintetében nem találtunk szignifikáns eltéréseket a két csoport között.

Vizsgálatunk során a kombinált probiotikum-, energia- és kalcium-kiegészítés nagyobb tejtermeléssel, a tőgygyulladások és a sántaság előfordulásának csökkenésével járt együtt, továbbá nagyobb eséllyel maradtak állományban a tehenek. A kezelés hatásosságának mélyebb elemzéséhez további kísérletekre van szükség.

Előadások listája