Tudományos Diákkör    
 
 
» 2025. TDK
Meghívó 2025.
Szekciók
Díjak
Díjazottak
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2025. TDK

2025. évi TDK konferencia

Hazai klinikai esetekből izolált víziszárnyas eredetű baktériumtörzsek antimikrobiális érzékenységi vizsgálata
Szarka Edit IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Kerek Ádám, Nemes-Terényi Melinda

Absztrakt:

A hazai víziszárnyas ágazat állategészségügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bír, mivel a termelés intenzív jellege miatt magas a fertőző megbetegedések előfordulása, és ennek következtében az antibiotikum-felhasználás is jelentős. Ez az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fokozódó kockázatával jár, amely súlyos következményekkel játhat nemcsak az állategészségügyre, hanem az élelmiszerlánc biztonságára és a közegészségügyre is.

Kutatásunk során hat (Escherichia coli, Salmonella spp., Pasteurella multocida, Riemerella anatipestifer, Erysipelothrix rhusiopathiae és Streptococcus gallolyticus), víziszárnyasokból izolált klinikai megbetegedést okozó, patogén baktériumfaj antimikrobiális érzékenységi mintázatát vizsgáltuk. A laboratóriumi érzékenységi vizsgálatok során összesen 15 különböző antimikrobiális hatóanyagra vonatkozóan határoztunk meg minimális gátló koncentráció (MIC) értékeket és számoltuk ki a MIC50 és MIC90 értékeket.

Az eredmények alapján az Escherichia coli törzsek körében kiemelkedően magas volt a rezisztencia amoxicillinre, doxiciklinre, enrofloxacinra és potenciált szulfonamidra. A Salmonella spp. esetében a legtöbb antibiotikummal szemben kimagasló érzékenységet tapasztaltunk, azonban amoxicillin, doxiciklin és kolisztin esetén magas volt a rezisztencia. A Riemerella anatipestifer törzsek esetén kimagasló volt a rezisztencia mértéke enrofloxacinnal szemben. Az összes vizsgált Pasteurella multocida törzs érzékeny volt amoxicillinre, az Erysipelothrix rhusiopathiae törzsek pedig csaknem minden hatóanyagra érzékenyek voltak, egyedül oxitetraciklin esetén tapasztaltunk nagyobb mértékű rezisztenciát. A Streptococcus gallolyticus érzékenységi profilja alapján szinte az összes törzs rezisztens volt oxitetraciklinre, azonban kiváló érzékenységet mutattak penicillinekre.

A kapott eredmények megerősítik, hogy a víziszárnyas-ágazatban izolált baktériumfajok között egyre gyakoribb a multirezisztencia, amely nem csupán a terápiák hatékonyságát csökkenti, hanem komoly zoonotikus és közegészségügyi kockázatot is jelent. A dolgozat rávilágít a hazai monitoringrendszerek megerősítésének szükségességére, különösen a célzott antibiotikum-használat, az élelmiszerlánc-biztonság és az AMR elleni hatékony fellépés érdekében.



Előadások listája