2025. évi TDK konferencia

Az antimikrobiális rezisztencia egyre gyakoribb előfordulása mind az ember- és az állatgyógyászatban hangsúlyozza az innovatív terápiás stratégiák sürgető szükségességét. A növényi eredetű illóolajok ígéretes antimikrobiális tulajdonságokat mutattak, klinikai alkalmazásukat azonban illékonyságuk, alacsony oldhatóságuk és instabilitásuk korlátozza. A nanoenkapszuláció kulcsfontosságú stratégia lehet hatékonyságuk és stabilitásuk fokozására.

Jelen tanulmány az in vitro antimikrobiális aktivitását hasonlította össze a szabad és nanoenkapszulált fahéj- és citromfűolajnak két sertéskórokozó, az Escherichia coli és a Clostridium perfringens ellen, annak vizsgálatára, hogy az alacsonyabb koncentrációban alkalmazott nanoformulált olajok elérhetnek-e azonos vagy nagyobb hatékonyságot, potenciálisan gazdasági előnyöket is kínálva. A baktériumnövekedés gátlását mikrohígításos módszerrel vizsgáltuk, valamint meghatároztuk a minimális gátló koncentrációt (MIC).

Az eredmények minden kezelésnél koncentrációfüggő gátlást mutattak, bár a nanoenkapszuláció nem minden esetben bizonyult hatékonyabbnak a szabad formánál. Az E. coli-val szemben a fahéjolaj hatékonyabbnak bizonyult, mint a citromfűolaj: a szabad formájú fahéj kissé kedvezőbb hatást mutatott nanoenkapszulált változatánál, növelve az MIC-et 0,3125 mg/mL-ről 0,5 mg/mL-re. A nanoformulálás azonban fokozta a citromfű hatását, csökkentve az MIC értéket 5 mg/mL-ről 2 mg/mL-re. A C. perfringens esetében a fahéj továbbra is hatékonyabb maradt, mint a citromfű, ám a szabad és enkapszulált formák között csak elhanyagolható különbség mutatkozott (MIC 0,039 mg/mL-ről 0,0312 mg/mL-re). A citromfűolaj aktivitását az enkapszuláció jelentősen fokozta, a MIC 2,5 mg/mL-ről 0,25 mg/mL-re csökkent.

Az eredmények azt mutatják, hogy a nanoenkapszulált illóolajok antibakteriális potenciálja változó: a fahéjolaj önmagában is erőteljes hatású, míg a nanoenkapszuláció különösen a citromfűolaj hatékonyságát növelte, rámutatva e szerek potenciáljára alternatív antimikrobiális ágensként. További in vivo vizsgálatok szükségesek terápiás alkalmazási lehetőségeik feltárására.