Tudományos Diákkör    
 
 
» 2025. TDK
Meghívó 2025.
Szekciók
Díjak
Díjazottak
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2025. TDK

2025. évi TDK konferencia

A BRDC és a kolosztrum menedzsment összefüggései egy hazai nagyüzemi tejtermelő tehenészetben
Bártol István VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika
Témavezető: Dr. Vass-Bognár Barbara

Absztrakt:

A BRDC (bovine respiratory disease complex) jelentős gazdasági károkat okoz a tejelő tehenészetekben, valamint az antibiotikumos kezelések jelentős hányadáért felelős. Az újszülött borjak számára létfontosságú a kolosztrum felvétele, hiszen ez határozza meg életük első hónapjaiban az ellenállóképességüket. A klinikai BRDC leggyakrabban a választáskori stressz hatására mutatkozik meg és a korai stádiumban való diagnózisa telepi körülmények között meglehetősen nehéz, kimutatására a legeredményesebb módszer tüdő ultrahangos vizsgálata (TUS).

Kutatásunk célja az volt, hogy összefüggést keressünk a kolosztrum minősége és a borjak passzív transzferének hatékonysága között, majd megvizsgáljuk, hogy ezeknek együttesen milyen szerepe lehet a választás előtti, majd a választás utáni BRDC kialakulásában.

Vizsgálatunkba 30 db üszőborjút vontunk be egy hazai tejelő tehenészetből, amelyeket fél éves korukig követtük nyomon. A kolosztrumból bakteriológiai vizsgálatot, a BRIX % meghatározását végeztük és vizsgáltuk a súlygyarapodásukat. Minden egyeden 9 alkalommal részletes klinikai vizsgálatot végeztünk, ezt Wisconsin scoring-al értékeltük és 4 hetes kortól rendszeresen tüdő ultrahangos vizsgálatot is végeztünk lineáris rektális fejjel.

Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált telepen a magas összcsíraszámú szennyezett kolosztrum befolyásolta a legnagyobb mértékben a passzív transzfer sikerességét (p<0,005). Ezen állatok mindegyike (n=5) a választásig majd az után is klinikai BRDC-ben szenvedett. A kórokozót tartalmazó föcstejjel itatott (n=15) és a magas összcsíraszámú (n=5) és kórokozót nem tartalmazó föcstejet ivott borjak (n=5) TUS pontszámában választás előtt volt statisztikailag szignifikáns különbség (p=0,041 )választás után azonban nem sikerült ezt igazolni.

Az állatokat két csoportra osztottuk: választásig volt 3-nál magasabb TUS pontszámuk (n=12) vagy nem (n=17). A kontroll csoport napi súlygyarapodása a választásig átlagosan 0,72 kg/ nap, még a súlyos elváltozást mutató csoport napi súlygyarapodása átlagosan 0,62 kg/nap. A két csoport között a különbség szignifikáns (p=0,039). A választás utáni TUS pontszámokban azonban nem volt különbség a 2 csoport között. A kontroll csoport 3 TUS vizsgálatának pontszámának összege átlagosan 8,2; míg a súlyos elváltozást mutatóknál ez a szám 10,1 volt.

Kutatásunkkal bebizonyítottuk, a rossz minőségű föcstej itatás jelentős hatással van a választás előtti BRDC kialakulására, a választás utáni hatását azonban nem sikerült igazolnunk. Feltehetően ebben szerepet játszik a telepen a választás utáni csoportos tartás során fennálló rossz ventillációs körülmények, illetve a kórokozómentes föcstejet kapott állatok kevés száma. Összességében elmondható, hogy az adott telepen a kolosztrum itatás higiéniáján javítani szükséges, a magas összcsíraszám és a kórokozók jelenléte a kolosztrumban jelentős hatással van az állatok egészségi állapotára és súlygyarapodására.



Előadások listája