2025. évi TDK konferencia

Elvégzett vizsgálataink során 29 szarvasmarhatartó telepről származó vérmintát használtunk fel, hogy feltérképezzük a BVDV-1 vírus mely szubtípusai és biotípusai fordulnak elő Magyarországon. Az így gyűjtött információk hasznos alapul szolgálnak későbbi vakcina hatékonysági vizsgálatokhoz. Hetente több, mint 100 mintát dolgoztunk fel, kutatásunk időtartama alatt 326 BVDV pozitív PCR eredményünk született. Azon minták, melyek a PCR vizsgálatok során elérték a ≤ 25 Ct értéket Sanger-féle szekvenálásra kerültek. A megszekvenált 87 vírus genom közül 60 tartozott a BVDV-1f szubtípusba, míg 14 az 1b, és 13 pedig az 1d szubtípusba. Felmérésünk alapján Magyarországon az 1f szubtípus dominál.

A vírus telepeken való fennmaradását, továbbterjedését, mutálódását és a BVDV vírussal járó gazdasági károkat főként a perzisztensen fertőzött állatok okozzák, így ezen állatok kiszűrése minden mentesítési protokoll legfőbb eleme. Vizsgálataink során nagy figyelmet szenteltünk felkutatásukra, így a 326 mintából 133-at ELISA-val is teszteltünk, melyből 47 pozitív, 83 negatív és 3 kétes ELISA eredményt kaptunk. Összesen 83 darab perzisztensen fertőzött állatot azonosítottunk.

A vírusszaporodási kinetikai vizsgálatokat két 1f (CP), két 1b (NCP és CP) és egy 1d szubtípusú vírussal végeztük.

A teljes genom metagenomikus elemzését szintén elvégeztük ezen az 5 vírustörzsön, így keresve a molekuláris eltéréseket a különböző biotípusok és szubtípusok között. Jelen munka rámutatott, hogy folyamatos figyelmet kell fordítanunk az országban jelenlévő BVDV szubtípusokra, ugyanis ezen adatok alapján a forgalomban lévő vakcinák hatékonyságára vonatkozóan részletes információkhoz juthatunk.