Tudományos Diákkör    
 
 
» 2025. TDK
Meghívó 2025.
Szekciók
Díjak
Díjazottak
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2025. TDK

2025. évi TDK konferencia

Vörös rókában előforduló kutyacircovírus-törzsek genetikai jellemzése
Kléh Emma VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Patológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Dénes Lilla, Dr. Császár Dorottya

Absztrakt:

A kutyacircovírus (Canine circovirus, CanineCV) a Circoviridae család, ezen belül a Circovirus nemzetség tagja. A circovírusok világszerte elterjedt kórokozók, amelyek széles gazdaspektrummal rendelkeznek. Többek között ide soroljuk a sertés circovírus-1-4 (PCV-1-4) típusát, amelyek közül a PCV-2 a választás utáni sorvadásának (postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) a kórokokozója, valamint a madarakat érintő Beak and feather disease vírusát (BFDV), amely a papagájfélékre jellemző csőr- és tollbetegség kórképért felelős. Míg ezek a vírusok régóta ismertek és fontos szerepet játszanak az állatorvosi gyakorlatban, a kutyák circovírus-fertőzése csak az elmúlt évtizedben került a tudományos érdeklődés középpontjába. A kutyacircovírust elsőként 2012-ben azonosították klinikailag egészséges kutyák szérummintájából. A szakirodalmi adatok alapján a CanineCV-fertőzéshez leggyakrabban gasztrointesztinális tünetek, légzőszervi elváltozások, valamint hematológiai és immunológiai rendellenességek társulhatnak. Magyarországon a legelterjedtebb vad kutyaféle a vörös róka (Vulpes vulpes), amelynek vizsgálata kiemelt jelentőségű lehet a hazai CanineCV-fertőzöttség feltérképezésében.

A rókák vírushordozása közvetlenül járványügyi kockázatot jelenthet a háziasított kutyák számára, vizsgálatuk pedig fontos információval szolgálhat a vírus terjedési útvonalainak feltárásához. Kutatásunk során így az alábbi célokat tűztük ki: (i) a hazai róka állományok szűrése CanineCV jelenlétére qPCR módszerrel, (ii) a hazánkban cirkuláló vírustörzsek azonosítása olvadáspont analízis és szekvenciameghatározás alkalmazásával, (iii) továbbá a hazai törzsek egymáshoz és a GénBankban található egyéb törzsekkel való filogenetikai összehasonlítása a vírus genomevolúciójának feltárása céljából.

Kutatásunk során a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumából származó 365 rókától származó mintából kinyert DNS mintát vizsgáltunk SYBR Green alapú qPCR módszerrel. A pozitív minták esetében a vírus egy ~500 bázispár hosszú szakaszát azonosítottuk Sanger-szekvenálással. A szekvenciák összehasonlításához Maximum Likelihood algoritmust alkalmaztuk.

A vizsgált állomány 6,84%-ában (25/365) azonosítottuk a kutyacircovírust. A minták olvadáspontja 90-91,2 ºC közé esett, amely alapján külön vírus törzseket nem tudtunk elkülöníteni. A hazai azonosított szekvenciák egy közeli, egymással szorosabb filogenetikai csoportot alkotnak. A vörös rókák a vírus terjedésében feltehetően kiemelt jelentőséggel bírnak, ezért vizsgálatuk a háziasított kutyák egészségvédelmének szempontjából is elengedhetetlen. A jövőben hazánk összes régiójából több minta bevonását tervezzük, amellyel egy átfogóbb képet kaphatunk a vírus hazai elterjedtségéről a vadállományban.



Előadások listája