2025. évi TDK konferencia

A passzív dohányzás karcinogén hatása közismert, társállatok esetében azonban eddig kevéssé vizsgált terület. Kutatásunk célja a másodlagos és harmadlagos dohánytermék-expozíció kimutatása, valamint annak esetleges daganatos megbetegedésekkel való összefüggéseinek feltárása kutyákban és macskákban. Biomarkerként a nikotin fő metabolitját, a kotinint vizsgáltuk vérszérum- és szőrmintákból. A kutatás kezdetén ELISA-alapú tesztekkel próbáltuk kimutatni a kotinint, de ezek nem bizonyultak elég érzékenynek, így nem tették lehetővé a kis koncentrációk megbízható detektálását. Ezért módszerfejlesztés keretében LC-MS eljárásokat dolgoztunk ki és hasonlítottunk össze. A szakirodalom alapján négy extrakciós protokollt teszteltünk: három non-SPE és egy SPE-módszert. A visszanyerési hatékonyság alapján az SPE-protokoll 8–9-szeres előnyt mutatott, így ezt választottuk rutinvizsgálati módszerként.

A kiválasztott eljárással retrográd vizsgálatokat végeztünk a patológiára beérkező kutya- és macskamintákon, meghatározva a kotininszinteket, majd azokat a boncolás során dokumentált daganatos elváltozásokkal vetettük össze. Pilot vizsgálatunkban 7 kutyából és 3 macskából származó szérum- és szőrmintát elemeztünk. Egy állatnál nem volt kimutatható kotinin sem a vérből, sem a szőrből; két esetben csak vér-, egy esetben csak szőrmintában volt jelen. Hat állatnál mindkét mintatípusban kimutatható volt a metabolit. Általános tendencia volt, hogy a magasabb vérkotininhez magasabb szőrkotinin társult.

Eredményeink igazolták a módszer gyakorlati alkalmazhatóságát, és alátámasztották, hogy az eljárás ígéretes eszköz lehet a passzív dohányzás patológiai mintákból történő vizsgálatára. A kutatás lehetőséget nyújt a dohánytermék-expozíció biomarker-alapú igazolására, valamint annak értékelésére, hogy kimutatható-e korreláció bizonyos daganattípusok előfordulásával. Hozzájárulhat továbbá a társállatok faji érzékenységének megértéséhez és a passzív dohányzás állategészségügyi kockázatainak feltérképezéséhez.