Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
Állatorvos szekció
» Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Hová vonulnak el a kék vércsék (Falco vespertinus) ősszel?
Lázár Bence II. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Biomatematikai és Számítástechnikai tanszék
Témavezetők: Fehérvári Péter, Dr. Harnos Andrea

Absztrakt:

A kék vércse térségünk egyetlen hazai és nemzetközi szinten is kiemelten védett telepesen költő, kistestű ragadozó madár faja. Obligát-transzekvatoriális vonuló, a telet valahol Afrika Egyenlítőtől délre eső területein tölti, bár sem vonulási útvonala, sem pontos telelőterülete nem ismert. A vonulást megelőző időszakban a madarak a fészkelő területen belül mozognak, az estéket közös – gyakran tradicionális – éjszakázó helyeken töltik. A madarak éves ciklusának ezen periódusa feltehetően igen fontos a túlélés szempontjából, hiszen ekkor halmozzák fel a vonuláshoz szükséges tartalék energiát. A kék vércsék pre-migrációs élőhelyhasználatáról, az éjszakázó helyek közötti mozgásmintázatról, a migrációs útvonalakról, illetve a telelőterületről szinte csak empirikus vagy anekdotikus információk álltak rendelkezésre a vizsgálatunkat megelőzően. 2009-ben 8 madarat szereltünk fel műholdas nyomkövetőkkel (PTT) egy LIFE Nature projekt keretein belül. Most először kerültek ilyen jeladók kék vércsére, mivel eddig a nyomkövetők tömege nem tette lehetővé használatukat ezeken (és a hasonló tömegű) madarakon. A jeladók használatával elsődleges célunk a kék vércsék vonulási útjának és telelőterületének feltárása volt, ugyanakkor a kapott adatok segítségével lehetőségünk nyílt eddig még ismeretlen (Kárpát-medencén kívüli) gyülekezőhelyek feltérképezése, illetve a madarak potenciális egyedi mozgáskörzetének meghatározására. A nyomkövetők segítségével sikerült meghatároznunk 5 madár pre-migrációs mozgását, vonulási útvonalát, valamint telelőterületét is. Munkám során behatároltam 2 új lehetséges gyülekezőhelyet Magyarországon, valamint 6 új lehetséges őszi gyülekezőhelyet Dél-Ukrajna területén. Egyetlen - a pre-migrációs periódus nagy részét ugyanazon a gyülekezőn töltő jeladóval ellátott madár ¬¬szolgáltatott kellő mennyiségű és minőségű adatot a mozgáskörzetének meghatározására. A 80%-os Kernel-home range becslés alapján ez az egyed 73 km2 területet járt be augusztus és szeptember között. A világon elsőként sikerült meghatároznunk 6 kék vércse őszi vonulási útvonalát, illetve behatárolnunk a telelőterületeiket. Ennek az eredménynek a jelentőségét növeli, hogy semmilyen korábbi információ nem állt rendelkezésre erre vonatkozóan, sem a szakirodalomban, sem a gyűrűzési adatbázisokban. Négy madár őszi útvonalát a vonulási útvonal szakaszok bayesi elemzésével jellemeztem. Eredményeim rávilágítanak arra, hogy a korábban vonulási barriernek tekintett Földközi-tenger, illetve a Szahara felthetően kevéssé limitálja a madarak mozgását. Ellenben az egyenlítői éghajlatba érve a madarak mozgásmintázata megváltozik, az egyedek útvonalai konvergálnak, jelezve, hogy az esőerdő zóna feltehetően egy korábban nem ismert vonulási barriert jelent a kék vércsék számára. Az Afrika déli részére eljutott 6 madár téli mozgásamintázata alapján a kárpát-medencei populáció telelőterülete, a Zambézi folyó vízgyűjtő medencéjében található.



Előadások listája