Biológus szekció

Napjainkban időszerű téma a talaj élővilágának ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepének vizsgálata. Ez különösen fontos a fokozódó urbanizáció veszélyeztette élőhelyeken, ahol a természetes életközösségek fennmaradása, és így az ökoszisztémák működése a tét. A globális léptékű urbanizációs folyamatok, a városok szerkezetének hasonló alakulása, tájidegen fajok megtelepedése a városi talajok faunájának homogenizálódásához vezet. A kozmopolita és behurcolt fajok terjedése veszélyezteti a természetes közösségek fennmaradását. Budapest metropoliszként ideális helyszín a folyamat tanulmányozására.

Kutatásunk célja volt a talajélőlények makrolebontó ízeltlábúinak, a szárazföldi ászkarákok (Isopoda: Oniscidea) és ikerszelvényesek (Diplopoda) közösségeinek felmérése városi erdőfoltok fajgazdagsága és fajösszetétele alapján. Feltételeztük, hogy a természetközeli, vagy kevéssé beépített, kertvárosi élőhelyeken főleg a natív, míg az erősen urbanizáltakon inkább kozmopolita és szinantróp fajok dominálnak.

Mintavételi helyeinket Budapest budai oldalának 23 különböző zavartságú, véletlenszerűen kiválasztott erdőfoltjai jelentették. Az együttesek felmérése 2016 májusában, egyeléses időgyűjtéssel, élőhelyenként hatszor tíz perces ismétlésekben történt. Az erdőfoltok növényzeti jellemzőit is rögzítettük. Műholdképek felhasználásával, a mintavételi helyek

1 km2-es körzetének beépítettsége és növényborítottsága alapján urbanizációs indexeket számoltunk. A gyűjtött egyedeket faji szinten meghatároztuk, azokat jellemző élőhely típusaik alapján csoportosítottuk. Az ászkarákokat természetességi index (TINI) alapján is minősítettük.

A gyűjtések 11 Isopoda és 10 Diplopoda fajt eredményeztek. Adataink alapján a területek urbanizáltsága nem az ott talált fajok számával, hanem azok fajösszetételével függött össze (p=0.003). A növényzeti jellemzők, pl. a holt fa mennyisége is szignifikáns hatással volt a faji összetételre (p=0.050). Az ászkarák fajokhoz rendelt természetességi mutatók és az élőhelyek urbanizációs indexe között negatív korreláció (p=0.035) adódott.

Megállapítottuk, hogy a lebontó ízeltlábú fauna felmérése jó eszköz lehet az élőhelyek természetességi minősítésére, és segítséget nyújthat a védendő területek monitorozásában. Vizsgálatunk bizonyította, hogy az urbanizáltabb élőhelyeken nagyobb volt az idegenhonos/generalista fajok aránya, ami a biodiverzitás minőségi változása, természetes életközösségek eltűnése mellett következménnyel lehet az ökoszisztémák működésére is.