Állatorvos szekciók

A modern sertéstartásban, ma szinte kizárólag hiperszapora fajták tenyésztésével lehet versenyképes egy sertéstelep. A nagy létszámú almok felnevelését sok esetben önmagában egy koca, anatómiai lehetőségeit tekintve, nem tudja biztosítani, így elengedhetetlen minden fiaztatón valamilyen dajkásítási eljárást alkalmazni. Kutatásunk célja volt, elsősorban felmérni a ma Magyarországon alkalmazott módszereket, illetve megvizsgálni ezek termelésre gyakorolt hatásait és összevetni a szakirodalomban fellelhető irányelvekkel, adatokkal.

A felmérés során 4 különböző genetikát, az ország több régiójában, összesen 7 telepen vizsgálhattunk, melyek között nukleusz (tisztavérű) és végtermék előállító telep is található. A dajkásítási folyamatokról interjút készítettünk az azt végző dolgozókkal. A mérések 2022. márciusa és 2022. októbere között történtek, telepenként három alkalommal. Telepenként egy adott héten fialt kocacsoport 14 almának élettörténetét, testtömeg változását követtük végig a születési, 5. életnapos, illetve választáskori mérés alapján. Feljegyeztük a dajkásított malacok új koca alá kerülését és a dajkák kiválasztásában szerepet játszó adatok, valamint a malacok eredményei alapján, összevetve a szakirodalommal, megállapítottuk a folyamat hazai eredményességét. Ahol alkalmunk nyílt, igyekeztük a kolosztrum immunglobulin szintjének refraktométeres és a kocák kondíciójának hátszalonna vastagság mérését is elvégezni.

Az 1.404 méréseinkbe bevont egyed a telepeket összesítve 8.380 koca malacain alkalmazott dajkásítást reprezentálja, amely a hazai nagyüzemi kocaállomány 6%-a. A telepek egyike sem alkalmazott immunológiai és állományegészségügyi jelentőségű ún. kolosztrum dajkásítást, míg a klasszikus tej-, és javító dajkásítást legalább a malacok 26%-án elvégezték. Elmondható, hogy az egyik alap feltételezésünk, – miszerint a születendő malacok legalább ¼-ét érinti közvetlenül a dajkásítás – igazolódott, hiszen a vizsgált malacok 25,6 %-a volt érintett. A dajkaságba adott 360 malac közül 151 db esetén azok növekedése jobb eredményt adott, mint eredeti alomtársaik növekedési mutatói, míg 124 esetben ezek kifejezetten romlottak.

Eredményeink alapján elmondható, hogy a fiaztató termek várható malac mennyiségének legalább negyedét érinti a dajkásítás, mely a módszerek helyes és minél precízebb alkalmazásától függően azok termelési mutatóit közvetlenül befolyásolhatja akár 30-60%-ban. Jelen gazdasági körülmények között elengedhetetlen, hogy a telepek minél gazdaságosabban termeljenek, az egy kocára eső választott malacok számát és azok minőségét növeljék, javítsák. Ennek módja a megfelelő dajkásítási protokollok oktatása, megértése, kialakítása és ezek döntéshozatali lépéseihez a megfelelő mennyiségű és releváns adatok folyamatos gyűjtése, vezetése, elemzése. A kutatásunkból kiderül, hogy ezek jelenleg nem állnak megfelelően rendelkezésre a hazai sertéságazat szereplőinél.