Biológus szekció

Az élőlények változatosságának jellemzésére széleskörben alkalmazunk morfológiai és genetikai adatokat. Veszélyeztetett populációk esetében Különösen fontos a változatosság feltárása, a jelentősen elkülönülő és genetikai leromlással fenyegetett populációk azonosítása, mert az ilyen információk nélkül nehezebbé válik a természetvédelmi beavatkozások tervezése.

A múltban főként morfológiai bélyegek alapján zajlott a populációk különbözőségének vizsgálata, ma már azonban elérhetővé és elterjedtté váltak a genetikai es genomikus módszerek is. Már a molekuláris genetikai módszerek elterjedése előtt is világossá vált a konzervációbiológusok számára, hogy az alacsony változatosságú, esetleg beltenyésztett populációk fokozott figyelmet érdemelnek, ezért ennek indikátoraként megjelent a fluktuáló aszimmetria (FA) vizsgálata. A kétoldali szimmetriával rendelkező állatok embrionális fejlődését zavaró környezeti vagy genetikai hatások összefüggésben állnak az alapvetően szimmetrikus morfológiai bélyegek aszimmetriájának mértékével.

Dolgozatomban a veszélyeztetett görög karsztvipera (Vipera graeca) morfologiai es RADseq adatok alapjan vetem ossze az egyedek és populációk elkülönítésének eredményeit, valamint vizsgálom, hogy van-e összefüggés a FA es a genomi beltenyésztettség értékei között. Továbbá vizsgálom ez utóbbi értékekre milyen hatással van az élőhelyek mérete és hőmérséklete.

16 populációból 305 viperaegyed négy szimmetrikus morfológiai bélyegét számoltam le, valamint ezekből a populációkból 72 egyed RADseq SNP adatait bocsátották rendelkezésemre. A morfológiai és genetikai hasonlóság vizsgálatához Euklideszi es Nei-féle távolságmatrixokat hoztam létre, es klaszterezést alkalmaztam. A FA jellemzésére három indexet (FA1, FA11, FA12), a beltenyésztettség mérésére pedig az Fis értékeket számítottam ki a genomi adatokból.

Az egyedek a morfológiai bélyegek alapján nem mutattak populációk szerinti klasztereződés, míg a genomi adatok alapján a populációk zöme külön ágat alkotott. A populációk közötti morfológiai és genomi távolságmátrixok között nem találtam összefüggést. Az egyedek és populációk FA értékei nem mutatott összefüggést a genomi Fis értékekkel, azonban mindkettőt befolyasolta a populációk latitudinális helyzete.

Az eredmények alapján, a görög karsztvipera esetében a vizsgált morfológiai bélyegek nem alkalmasak a populációk megkülönböztetésére, míg a genomi adatok egyértelműen alkalmasak. A FA jelenlétét valószínűleg nem a populációk genetikai állapota, hanem inkább az embriók fejlődését zavaró környezeti tényezők (pl. klimatikus viszonyok) befolyásolják.