| 
  ||||
      Home
      » Archívum
      » 2009. TDK
      2009. évi TDK konferenciaNyitrai Gabriella V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Állattenyésztési és Genetikai Osztály Témavezető: Dr. Gáspárdy András Amikor a postagalambásznak kézbevétel alapján kell megbecsülnie galambjának verseny- és tenyészképességeit, akkor a madár izomzatának, testalkatának és vitalitásának értékelésén kívül megtekinti annak szemét is. A szakirodalomban a szem értékeléséről és jelentőségéről eltérő vélemények alakultak ki. Kíváncsiak voltunk mi is arra, hogy a szem tulajdonságai mekkora szerepet játszanak a galamb versenyteljesítményében, ezért folytattuk le saját postagalamb-állományunkban vizsgálatainkat. A feldolgozásban 53 (32 hím és 21 tojó) versenyteljesítménnyel rendelkező postagalambot használtunk. Szemükről fényképfelvételeket készítettünk nyugalmi és provokált (hirtelen erős megvilágítás) fényviszonyok között. A vizsgált szemtulajdonságok: szemszín, értékgyűrű, pupilla-írisz aránya (2x), rögözöttség, szemszín élénksége. Először az egyedi versenyeredmény (sebesség) tenyészértékét becsültük meg individual animal modellel /fix hatásnak minősítettük a versenyút típusát (p<0,001), a szélirányt (p<0,001), a versenyzés hónapját (p=0,117); együttes változónak vettük a levegő feleresztéskori hőmérsékletét (p=0,015)/. Majd a tenyészértékekből becsült teljesítményt számoltunk, s erre vizsgáltuk az egyes szemtulajdonságok lehetséges hatását egytényezős lineáris modellel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szürke szemű madarak igazoltan gyorsabban jöttek, mint piros- vagy üvegszemű társaik (p=0,057). A teljes értékgyűrűvel bíró galambok is – legalább 90%-os megbízhatóság mellett szignifikánsnak tekinthetően – gyorsabbak voltak, mint azok, amelyeknek nem volt értékgyűrűje (p=0,091). A szem nyugalmi állapotában mért pupilla-írisz aránya nincs kapcsolatban a madár repülési teljesítményével (p=0,740). A provokáció alatt szűkebbre húzott szembogarú egyedek egyértelműen gyorsabban repültek, mint a tágabb pupillájúak (p=0,038). A szem rögzöttségi fokának és a szemszín élénkségének a sebességre gyakorolt hatását nem találtuk statisztikailag igazoltnak (p=0,487, p=0,602). A mendeli öröklésmenetet követő szemszínnek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert a versenyteljesítményt számos más gén alakítja ki, s a környezeti tényező is befolyásolja. A vizsgálati állomány nagy részét a szürke, fakó szemű, kiváló röpteljesítményű Janssen vérvonal adta. Valószínű, hogy az élénkebb szemszínű állatok sebességbeli előnyét ezért nem sikerült kimutatni. Szintén, a főleg rövidtávon versenyeztetett, és ismerten kevésbé rögözött szivárványhártyájú Janssen madarakra visszavezethetően nem lehetett a rögözöttségnek, mint a szem vérellátottsági fokának – leginkább hosszú távú versenyeken megnyilvánuló - jelentőségét igazolni. Az értékgyűrű meglétének vizsgálatát – nagyobb állományban - továbbra is fontosnak tartjuk. A szem pupilla-írisz aránya akkor válik igazán fontos előszelekciós tulajdonsággá, amikor az provokációs vizsgálatból származik. Ezért ennek figyelembevételét javasoljuk vásárlás vagy otthoni verseny-, illetve tenyészkiválasztás alkalmával. Előadások listája  |