Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
» 2009. TDK
Meghívó 2009.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2009. TDK

2009. évi TDK konferencia

A szemteória bírálata és tovább fejlesztésének lehetőségei
Nyitrai Gabriella V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Állattenyésztési és Genetikai Osztály
Témavezető: Dr. Gáspárdy András

Absztrakt:

Amikor a postagalambásznak kézbevétel alapján kell megbecsülnie galambjának verseny- és tenyészképességeit, akkor a madár izomzatának, testalkatának és vitalitásának értékelésén kívül megtekinti annak szemét is. A szakirodalomban a szem értékeléséről és jelentőségéről eltérő vélemények alakultak ki. Kíváncsiak voltunk mi is arra, hogy a szem tulajdonságai mekkora szerepet játszanak a galamb versenyteljesítményében, ezért folytattuk le saját postagalamb-állományunkban vizsgálatainkat.

A feldolgozásban 53 (32 hím és 21 tojó) versenyteljesítménnyel rendelkező postagalambot használtunk. Szemükről fényképfelvételeket készítettünk nyugalmi és provokált (hirtelen erős megvilágítás) fényviszonyok között. A vizsgált szemtulajdonságok: szemszín, értékgyűrű, pupilla-írisz aránya (2x), rögözöttség, szemszín élénksége. Először az egyedi versenyeredmény (sebesség) tenyészértékét becsültük meg individual animal modellel /fix hatásnak minősítettük a versenyút típusát (p<0,001), a szélirányt (p<0,001), a versenyzés hónapját (p=0,117); együttes változónak vettük a levegő feleresztéskori hőmérsékletét (p=0,015)/. Majd a tenyészértékekből becsült teljesítményt számoltunk, s erre vizsgáltuk az egyes szemtulajdonságok lehetséges hatását egytényezős lineáris modellel.

Az eredmények azt mutatják, hogy a szürke szemű madarak igazoltan gyorsabban jöttek, mint piros- vagy üvegszemű társaik (p=0,057). A teljes értékgyűrűvel bíró galambok is – legalább 90%-os megbízhatóság mellett szignifikánsnak tekinthetően – gyorsabbak voltak, mint azok, amelyeknek nem volt értékgyűrűje (p=0,091). A szem nyugalmi állapotában mért pupilla-írisz aránya nincs kapcsolatban a madár repülési teljesítményével (p=0,740). A provokáció alatt szűkebbre húzott szembogarú egyedek egyértelműen gyorsabban repültek, mint a tágabb pupillájúak (p=0,038). A szem rögzöttségi fokának és a szemszín élénkségének a sebességre gyakorolt hatását nem találtuk statisztikailag igazoltnak (p=0,487, p=0,602).

A mendeli öröklésmenetet követő szemszínnek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert a versenyteljesítményt számos más gén alakítja ki, s a környezeti tényező is befolyásolja. A vizsgálati állomány nagy részét a szürke, fakó szemű, kiváló röpteljesítményű Janssen vérvonal adta. Valószínű, hogy az élénkebb szemszínű állatok sebességbeli előnyét ezért nem sikerült kimutatni. Szintén, a főleg rövidtávon versenyeztetett, és ismerten kevésbé rögözött szivárványhártyájú Janssen madarakra visszavezethetően nem lehetett a rögözöttségnek, mint a szem vérellátottsági fokának – leginkább hosszú távú versenyeken megnyilvánuló - jelentőségét igazolni. Az értékgyűrű meglétének vizsgálatát – nagyobb állományban - továbbra is fontosnak tartjuk. A szem pupilla-írisz aránya akkor válik igazán fontos előszelekciós tulajdonsággá, amikor az provokációs vizsgálatból származik. Ezért ennek figyelembevételét javasoljuk vásárlás vagy otthoni verseny-, illetve tenyészkiválasztás alkalmával.



Előadások listája