Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
» 2009. TDK
Meghívó 2009.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2009. TDK

2009. évi TDK konferencia

Vadmadarak nyugat-nílusi vírus fertőzöttségének vizsgálata
Barna Mónika V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Bakonyi Tamás

Absztrakt:

A Flaviviridae családba tartozó, köz- és állategészségügyi szempontból jelentős nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) vadmadarakban okozott elhullásokat Magyarországon 2004 óta. A vírust először Afrikában izolálták, de az évek során Európában, Ázsiában, és Ausztráliában is kimutatták, valamint Amerikában is megjelent, és egyes országokban súlyos járványos megbetegedéseket okozott főleg vadmadarak, lovak és emberek körében. Elsősorban szúnyogok vesznek részt a kórokozó terjesztésében. A vírusnak két nagy genetikai vonalát mutatták ki, valamint újabb filogenetikai vizsgálatok alapján még további három genetikai vonal elkülönítését javasolták a kutatók.

Jelen kutatás során a 2008. és 2009. évben Magyarország különböző területeiről elhullott vadmadarakat gyűjtöttünk be, és reverz-transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) segítségével a nyugat-nílusi vírus nukleinsavának előfordulását vizsgáltuk az agyvelő-mintáikban. A két év során összesen 53 fajhoz tartozó 161 vadmadarat vizsgáltunk meg. A 2008. évben 91 madár közül 26 bizonyult nyugat-nílusi vírusra pozitívnak, míg 2009-ben a 70 egyedből 15 alkalommal találtunk fertőzött madarat. A kórokozóra leginkább a héják (Accipiter gentilis) bizonyultak érzékenynek, a vírussal fertőzött 41 madárból 24 héja volt. Sikerült továbbá kimutatni a vírust 2 Harris ölyvből (Parabuteo unicinctus), 3 északi sólyomból (Falco rusticolus), 1 karvalyból (Accipiter nisus), 1 vándorsólyomból (Falco peregrinus), 1 kék vércséből (Falco vespertinus), 1 gyöngybagolyból (Tyto alba), 1 szalakótából (Coracias garrulus), 1 házi verébből (Passer domesticus), 2 vörösbegyből (Erithacus rubecula), 1 házi rozsdafarkúból (Phoenicurus ochruros), 1 foltos nádiposzátából (Acrocephalus schoenobaenus), 1 nádi tücsökmadárból (Locustella luscinioides) valamint 1 hollóból (Corvus corax) is. A madarak elhullásával egyidőben emberek és lovak is megbetegedtek nyugat-nílusi lázban Magyarországon.

A filogenetikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az a kettes genetikai vonalba tartozó nyugat-nílusi vírustörzs, amely 2004-ben bukkant fel Magyarországon, az utóbbi öt év során elterjedt az ország területén. Ehhez a genetikai vonalhoz tartozó vírusokat korábban csak Afrika Szaharától délre fekvő területein, valamint Madagaszkáron mutattak ki; és a vírustörzs valószínűleg vonuló madarakkal jutott el hazánk területére. Különösen jelentős terjedést tapasztaltunk 2008-ban, amikor a vírustörzs felbukkant Ausztria keleti részén is. Elhullásokat elsősorban ragadozó madarakban találtunk, viszont a kórokozó kimutatása énekesmadarakból felveti annak a lehetőségét, hogy ezek a fajok is szerepet játszanak a vírus fenntartásában és terjesztésében. A vadmadár elhullások miatt a WNV hazai előfordulásának a köz- és állategészségügyi szempontokon túl természetvédelmi jelentősége is van.



Előadások listája