2009. évi TDK konferencia

A házi veréb állományai az utóbbi évtizedekben világszerte jelentős fogyatkozásnak indultak különösen a nagyvárosokban, melynek okai nem ismertek. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy minél urbanizáltabb az élőhely, annál soványabbak az ott élő házi verebek, ami arra utalhat, hogy a madarak kondíciója rosszabb a városokban, mint a természetközelibb élőhelyeken. Annak kiderítésére, hogy a városi házi veréb populációk csökkenésének hátterében állhatnak-e az urbanizáció miatti krónikus stresszhatások (pl. környezetszennyezés, nem megfelelő táplálék), a madarak élettani állapotának vizsgálatára is szükség van. Ismert ugyanis, hogy a krónikus stressz jellegzetes élettani változásokat okoz a madarak szervezetében, többek között anaemiát, heterophiliát és lymphopeniát.

Dolgozatomban egy monitoring program egyik első lépéseként az urbanizációs gradiens különböző pontjain élő házi veréb populációkban vizsgáltam a testtömeg-indexet (csüdhosszra korrigált testtömeget) és néhány egyszerűen mérhető stresszélettani paramétert: az egyedek hematokrit-értékét, a heterophil granulocyták és lymphocyták arányát (a H:L arányt), valamint a vérplazma kortikoszteron-szintjét. Amennyiben a városi madarak alacsony testtömeg-indexe a krónikus stressz következménye, akkor ezekben az egyedekben alacsonyabb hematokrit illetve magasabb H:L arány és kortikoszteronszint várható, mint a kevésbé urbanizált élőhelyekről származó fajtársaikban.

Eredményeim megerősítették azt, hogy a belvárosi és szuburbán verebek testtömeg-indexe alacsonyabb, mint a vidékieké. A hematokrit a vedlési időszakban és a fiatal egyedekben alacsonyabb volt, mint télen illetve a felnőtt egyedekben; azonban az élőhelytípusok között nem különbözött. A H:L arány tendenciaszerűen, de nem szignifikáns mértékben növekedett a vidéki élőhelyek felől a belvárosiak felé haladva; a befogás (akut stresszhatás) és a vérvétel között eltelt idő növekedésével emelkedett (kb. 40 perc után). A hímek kezdeti kortikoszteronszintje szignifikánsan magasabb volt, mint a tojóké, az élőhelytípusok között azonban nem volt eltérés. Ezek alapján nem jelenthetjük ki, hogy a városi házi verebek nagyobb mértékű krónikus stressznek vannak kitéve, mint a vidékiek, azonban a vizsgálatot érdemes folytatni a mintaszám növelésével.