Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
» 2009. TDK
Meghívó 2009.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2009. TDK

2009. évi TDK konferencia

Bakterialis lipopoliszacharidok által kiváltott interleukin-6 termelés bendőhámsejtekben
Mitze Stefanie V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Élettani és Biókémiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Neogrády Zsuzsanna, Dr. Gálfi Péter

Absztrakt:

Tejelő tehenek bendőjében az ellést követően, a laktáció kezdetén a nagy mennyiségű, könnyen erjedő szénhidrátot tartalmazó abraktakarmány etetése miatt jelentős mennyiségben termelődnek illó zsírsavak (VFA), és gyakran kialakul a bendőacidózis szubakut formája (SARA = subacute ruminal acidosis). Ennek során a bendő pH-ja naponta több órán keresztül 5,5-5,6 alá esik, mely kedvez az acidofil Gram-pozitiv baktériumoknak, ami további fokozott VFA termelődéshez vezet. A bendő pH-csökkenése következtében a Gram-negatív, cellulóz- bontó baktériumok nagy számban pusztulnak el, szétesnek és sejtfalukból lipopoliszacharidok (LPS) szabadulnak fel. Az LPS típusú endotoxinok hatására feltételezésünk szerint a bendő-hámban különféle gyulladásos citokinek, így interleukinok (IL) termelődése indulhat meg.

Annak érdekében, hogy a LPS szerepét a SARA tüneteinek kialakulásában tisztázzuk, három merino juhból bendőhámsejt tenyészetet készítettünk a munkacsoport korábban leírt módszere szerint.

A bendőhámsejteket frakcionált tripszinezéssel izoláltuk. Az első két kísérletben azokat a frakciókat használtuk, melyek főleg a stratum spinosum és basale sejtjeit tartalmazták. Az első kísérletben izolált bendőhámsejteket Medium-199 tápfolyadékban reszuszpendáltunk, majd a tápfolyadékot 50-10-5-1-0 µg/ml LPS-sel (Escherichia coli O55:B5) egészítettük ki, és a sejteket ebben a tápfolyadékban 4 órán keresztül, illetve 10µg/ml LPS-sel kiegészítve 24 órán keresztül, 37°C-on inkubáltuk. Az interleukin-6 (IL-6) koncentrációt ELISA módszerrel határoztuk meg. A 4 és 24 órás stimulálást követően enyhe, nem szignifikáns IL-6 emelkedést mértünk. A második kísérletben az izolált bendőhám-sejteket MEM Hanks’ tápfolyadékban (15 vagy 5% FBS=magzati borjú savó), kollagén I-gyel bevont műanyag tenyésztőedényben tenyésztettük 21 napig, majd stimuláltuk 10 µg/ml LPS-sel 18 órán keresztül 37°C-on. Az FBS-t a stimuláció előtt 8 órával minden esetben elvontuk. Eredményeink szerint a sejtfehérjére számított IL-6 szekréció 183.9±19.4 pg/mg protein (kontroll: 0.01pg/mg) értéket mutatott. A harmadik kisérletben bendőnyálkahártya tenyészetet készítettünk tripszinnel kezelt papillákból. A bendőnyálkahártyából származó, főként kötőszöveti sejteket 14 napig tenyésztettük kollagén nélkül, MEM-Hanks’ tápfolyadékban, a stimuláció előtt 8 órával FBS megvonással. Nem tapasztaltunk IL-6 koncentráció emelkedést a 18 órán keresztüli 10 µg/ml LPS stimulációt követően.

Eredményeink alapján feltételezzük, hogy a bendőnyálkahártya egyes sejtjei - főként a hámsejtek - gyulladásos mediátorokat termelnek, így IL-6-ot, mely a SARA egyes gyulladásos reakcióinak közvetítője lehet.



Előadások listája