| 
  ||||
      Home
      » Archívum
      » 2009. TDK
      2009. évi TDK konferenciaKovács Eszter V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Témavezetők: Dr. Tuboly Tamás, Dr. Cságola Attila A sertésállományok egyik legjelentősebb gazdasági kártétellel járó vírusos eredetű fertőzése a sertés circovírusok kettes típusának (porcine circovirus type 2, PCV2) tulajdonítható. A PCV2 fertőzés számos eltérő kórformát eredményezhet, melyeket összefoglaló néven PCV asszociált betegségeknek (PCVAD) neveznek. Az első PCV2 okozta kórképet, a választott malacok circovírus okozta sorvadását (postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) először 1991-ben írták le Kanadában. A járvány Észak-Amerikában, Ázsia keleti részén és Nyugat-Európában endémiássá vált. Nyugat-Európától keleti irányban még ma is terjed, ennek megfelelően a klinikai kép is változó. A sertés circovírus burok nélküli, ikozahedrális, egyszálú DNS vírus, egyes típusa (PCV1) apatogén, kettes típusa kórokozó. A PCV1 és PCV2 genomja azonos felépítésű, kettő nyílt leolvasási keretet (open reading frame, ORF) tartalmaz. Az ORF1 (rep gén) a vírus megsokszorozódásáért felelős replikáz (Rep) fehérjét kódoló gén a pozitív szálon foglal helyet, míg az ORF2 az átíródó komplementer szálon található és a capsid proteint kódolja. Az ORF1 gén 85%-os azonosságot mutat a PCV két típusában, míg az ORF2 csak 66%-ban egyezik meg a PCV1-et és PCV2-őt összehasonlítva. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy a PCV2 kórokozó képessége legalább részben a nucleocapsidhoz kötődik. Ugyanakkor a nucleocapsid fehérje a vírus fő immunogénje is, rajta találhatók a típusra jellemző epitopok. Jelenleg számos eltérő típusú vakcina és a fertőzöttség megállapítására szolgáló diagnosztikum van forgalomban, ezek hatékonysága és érzékenysége azonban a legtöbb esetben kérdéses. Élővírusos oltóanyagok nem állnak rendelkezésre, de inaktivált vírusvakcinák, valamint a capsid fehérjét tartalmazó rekombináns alegység vakcinák egyaránt használhatók kocák és malacok immunizálására. A vakcinázás eredményeképpen csökkenthető a klinikai tünetekkel járó fertőzések száma. Munkánk során célunk volt a capsid protein előállítása, mely további tisztítás után diagnosztikumként és oltóanyagként is használható. Rekombináns ORF2-t tartalmazó plazmidokat állítottunk elő, ezeket kompetens E. coli sejtekbe juttattuk elektromos sokk segítségével, majd a baktériumokban felszaporítottuk. A megfelelő klónok kiválasztása után a gén-expressziót indukáltuk. A szintetizált capsid fehérjét SDS-poliakrilamid gélelektroforézissel és Western blottal ellenőriztük. Előadások listája  |