Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
» 2009. TDK
Meghívó 2009.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2009. TDK

2009. évi TDK konferencia

Reprezentatív felmérés hazai szarvasmarha állományok BVDV fertőzöttségéről
Mester Anita IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék
Témavezető: Dr. Rusvai Miklós

Absztrakt:

A szarvasmarhák vírusos hasmenése (Bovine Viral Diarrhoea, BVD) változatos kórképek kialakulásával járó, betegség, melyet a Flaviviridae víruscsalád Pestivirus nemzetségébe tartozó vírus (Bovine Viral Diarrhoea Virus, BVDV) idéz elő. Jelentősége igen nagy, mert a hazai szarvasmarha-állományokban a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (Infectious Bovine Rhinotracheitis, IBR) után ez a második legnagyobb gazdasági károkat előidéző vírusfertőzés.

A dolgozatban bemutatott munka célja az volt, hogy az ország számos gazdaságára kiterjedő vizsgálatsorozat segítségével megállapítsuk, hogy Magyarországon mennyire elterjedt a vírus. Tekintve, hogy hazánkban az utóbbi harminc évben nem történt ilyen felmérés, vizsgálatunk a későbbiekben a BVD várható visszaszorulásának nyomon követését célzó monitoring vizsgálatsorozat alapjául szolgálhat.

Vizsgálatainkat az ország 16 megyéjéből 59 szarvasmarha-tartó telepről származó 1176 vérminta szerológiai vizsgálatával végeztük, ELISA (Enzyme Linked Immunosorbent Assay) módszert alkalmazva. A vérmintákat az adott telep létszámától függően, a statisztikai mintavétel szabályai szerint vettük, így a felmérés reprezentatívnak tekinthető. (A mintaszám telepenként 5 és 70 db között szóródott.) Az összes vizsgált mintából 500 volt pozitív (42,5%), 34 kétes eredményt adott (2,9%), 642 pedig negatívnak bizonyult (54,6%). Ha a gazdaságok viszonylatában nézzük az eredményeket, akkor a mintát küldő 59 telep közül 40 vérmintái között volt legalább egy pozitív (67,8%) míg 19 telepről valamennyi vérminta negatívnak bizonyult (32,2%). Ez utóbbi csoportban számos olyan gazdaság is található, ahol a vérmintákat, többször ellett, idősebb tehenekből vették, vagyis a negativitás egyértelműen utal az adott telep BVD-mentességére. A pozitív telepek között is több esetben igen alacsony (x<5%) fertőzöttségi arányt tapasztaltunk.

A vizsgálatok alapján Magyarországon a szarvasmarha-tartó telepek jelentős része (mintegy egyharmada) mentesnek tekinthető, ami sokkal kedvezőbb a korábbi, az ország egy-egy régiójában, kisebb számú telepen végzett felmérések alapján elvárható eredménynél. Ennek alapján az esetleg meginduló, vagy az IBR mentesítéssel párhuzamosan zajló BVD-mentesítés esélyei jobbnak tekinthetők, mint azt sejteni lehetett. A vizsgálatok alapján mindenképpen indokolt az esetleges szaporodásbiológiai vagy emésztőszervi megbetegedések esetén előzetes szerológiai vizsgálatokkal tisztázni az adott telep BVDV fertőzöttségét, mielőtt a vakcinás védekezés mellet döntenek.



Előadások listája