Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
» 2009. TDK
Meghívó 2009.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2009. TDK

2009. évi TDK konferencia

Az eurázsiai vidrák (Lutra lutra) bélféreg-fertőzöttségével kapcsolatos vizsgálatok Magyarországon
Kreizinger Zsuzsa V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Fok Éva

Absztrakt:

Az eurázsiai vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) Magyarországon 1974-ben kapott törvényi védelmet, 1982 óta pedig fokozottan védett. Környezeti változásokra, emberi tevékenységekre érzékeny állat, a magyar Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett. A faj megőrzése élőhelyeinek, illetve a vele egy környezetben élő, természetvédelmi szempontból szintén jelentős élőlényeknek a védelmét is segíti.

Magyarországon az eurázsiai vidra (Lutra lutra) post mortem vizsgálatát 2002-ben kezdték meg a Kaposvári Egyetemen, Dr. Lanszki József vezetésével, ezen kutatásokhoz csatlakoznak a szerző által végzett parazitológiai vizsgálatok is. Hazánkban most kerülnek először leírásra vidrák bélféreg-fertőzöttségével kapcsolatos vizsgálatok.

A bélminták kilenc magyarországi nemzeti park igazgatóság területéről, holtan talált vidrákból származtak. A tetemek boncolása után a bélmintákat -18 °C-ra hűtötték, majd ezen a hőmérsékleten tárolták, amíg a SZIE-ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszékére kerültek, parazitológiai vizsgálatok céljából. A szerző 57 fagyasztott bélcsatornát (patkóbéltől végbélig), 4°C-on történő felengedés után sztereomikroszkóppal, valamint a béltartalomból koprológiai vizsgálatokra vett mintákat Benedek-féle ülepítés és Breza-féle felszíndúsítás után fénymikroszkóppal megvizsgált. A belekből kigyűjtött férgeket Grenacher-féle timsós-kármin festéssel festették meg az azonosításhoz.

Az 57 mintából 18-ban (30%) mutattak ki férget. A talált férgek azonosítását a nagymértékű macerálódás nehezítette. Fonálféreg 1 (5,5%), métely 10 (55,5%), buzogányfejű-féreg pedig 7 (38,8%) állatban fordult elő. A talált mételyeket és buzogányfejű-férgeket 3-3 különböző nembe lehetett besorolni.

A kapott eredményeknek a külföldi kutatásokkal való összevetéséből kiderül, hogy míg Nyugat-Európában fonálférgekkel (Eucoleus schvalovoj, Strongyloides lutrae), addig a közép, illetve keleti régiókban inkább mételyekkel (Isthmiophora melis, Euryhelmis squamula, Euparyphium melis) való fertőzöttség a jellemző a vidráknál, továbbá a buzogányfejű-férgek általában a zsákmányokból származhatnak. Az eddigi eredmények alapján a kutatások folytatása várható.



Előadások listája